Ideális a magyar klíma hőszivattyúhoz?

Miért ideális Magyarország klímája hőszivattyúhoz?

Nem a jövő, hanem a jelen: a magyar klíma már most a hőszivattyúknak kedvez”

Magyarország átlaghőmérséklete az utolsó 20 évben folyamatosan emelkedik, mondhatjuk: sajnos! Emiatt is indokolt, hogy egyre több levegő-víz hőszivattyú kerüljön beépítésre hazánkban. (Szerintünk gazdaságosabb a levegő víz hőszivattyú, mert a beruházási költsége nagyjából a fele a szondás- vagy talaj kollektoros hőszivattyús rendszer áránál.)
Aki viszont hallani sem akar róla, az összeszedi valamennyi ellenérvét, és fennhangon mondja, miért nem jó a hőszivattyú – különösen a levegő-víz rendszerű fűtésre. A „legerősebb” ellenérv, hogy nagy hidegben a levegő-víz hőszivattyú hatásfoka gyenge. És jönnek az ijesztő -20, -30 °C-os hidegekkel, mondván: akkor a hőszivattyú mit sem ér.
Kicsit lejjebb részletesen indokoljuk, miért felesleges aggodalom ez részükről.
(Itt is megjegyezzük halkan, aChofu japánhőszivattyú -30°C-ban is 54 fokos fűtővizet készít, deklaráció szerint!)

Mindjárt az elején szögezzük le, hogy

az igazán nagy hidegek messze elkerülik hazánkat

így a legtöbb Magyarországon kapható levegő-víz hőszivattyú vidáman dolgozik a téli hónapokban is.

Persze igaz, hogy minél hidegebb van, annál gyengébb ennek a hőszivattyú típusnak a teljesítménye. A hivatalosan megadott névleges 7/35 értékhez képest persze, de egy megfelelően méretezett hőszivattyús rendszer, felület fűtéssel és a jelenlegi szabályozásnak megfelelően kialakított hőszigeteléssel csodákra képes!

Az internet a barátunk, és találtunk is az elmúlt 20 évre visszamenően rögzített hőmérséklet diagramokat éves bontásban. Hála és köszönet a CSATOLNA pont hu oldalnak (Mérési pont leírásuk szerint: Szekszárd, az Ybl Miklós utca 3. irodaház nyugati oldala.)

Itt pl. a 2021-es év Magyarország hőmérséklete grafikonja:

Amikor a 2021-es átlaghőmérséklet diagramra nézünk, látható, hogy alig-alig esik nulla fok alá a hőmérséklet.

Minden kétkedőnek elmondjuk és azonnal érthetővé is válik, miért nem sokkal rosszabb a levegő-víz hőszivattyú teljesítménye pl. egy szondás rendszerhez képest. A levegő-víz hőszivattyú a fűtési idény nagy részében a megadott COP érték felett teljesít, mert többet kell fűteni (időben) 7 Celsius fok felett, mint alatta.

Talán az is meggyőző érv lehet, hogy Svédországban közel százezer levegő-víz hőszivattyút üzemelnek be évente. Ott pedig azért hidegebb van, mint nálunk.

Aki kíváncsi, hogy alakult az elmúlt 20 év hőmérséklet megoszlása Szekszárd környékén, az látogassa meg a csatolna.hu oldalt. Azonnal megnyugodhat mindenki, aki a nagy hidegtől félti a hőszivattyús fűtésű házakat.

Rövid ismertető a levegős hőszivattyút még nem ismerők részére:

A levegő-víz hőszivattyúk (egyébként minden hőszivattyúnál így van) adattábláján megadott névleges teljesítményt a 7/35 értékre adják meg.
Ez azt jelenti, hogy 7°C külső levegő hőmérsékletnél, és 35°C hőmérsékletű fűtővíznél mekkora az adott hőszivattyú teljesítménye. Ezeken a megadott hőmérsékleten mérik a leadott hőteljesítményt, és a felvett villamosenergia nagyságát. A kettő számot elosztva kapják a COP értéknek nevezett mérőszámot, amivel össze lehet hasonlítani a különféle hőszivattyúkat.

Ahogy csökken a külső hőmérséklet (vagy nő az elvárt belső fűtővíz hőmérséklete), csökkenni fog a gép COP értéke. Magyarul romlik a hatásfok.
Mínusz 15 fokon (amire számoljuk a ház hősszükségletét), a levegő víz hőszivattyúk a névleges teljesítményük 60-65%-át tudják „csak”.

Vegyünk egy „minta” hőszivattyút, aminek a leadott teljesítménye (ugye a 7/35 értékeken) 16 kW. Akkor 4 a COP értéke, ha a felvett villamosenergia nagysága 4 kW.
-15°C-ban ez a „minta” hőszivattyú 60%-a 9,6 kW, a COP értéke pedig mindössze 2,4 kW. (A másik fontos mérőszám az SCOP érték, ami az éves COP értéke átlaga.)
(Fontos tudni, hogy ez a 16 kW-os hőszivattyú – leegyszerűsítve – olyan házat tud kifűteni, aminek a hőigénye 9,6 kW. Pl. 170 m2-es padlófűtéses, vagy 100 m2-es radiátor fűtésest)

Magyarország átlaghőmérséklete 1991-2021.

Vizsgáljuk meg a 1991 és 2021 között rögzített magyarországi átlaghőmérsékleteket.
Azt látjuk, hogy a fűtési idényben (max. 6 hónap) a havi átlag a leghidegedd időben sem megy még a mínusz 5 fok közelébe se! Tehát a +7 fok alatti időszak 2,5-3 hónap. Ezek szerint 3-3,5 hónapban van +7 fok feletti átlaghőmérséklet, amikor a COP érték meredeken emelkedik! Az SCOP érték megközelíti az „alap” COP értéket.

A fentiek ismeretében kijelenthetjük, hogy a levegő-víz hőszivattyúk terjedésének
Magyarország átlaghőmérséklete nem lehet akadálya!

Megjegyzés: az általunk forgalmazott japán Chofu inverteres levegő-víz hőszivattyúk igazoltan mínusz 30 fokban is működőképesek! Akkor is, ha egyébként erre nincs is szükség.

Itt alul pedig egy behavazott ház. Amennyiben a rezsi számla nem szabadulna el (a hőszivattyúval ez garantált), akkor ki ne szeretne néhány hét ilyen telet?