Vizes vagy levegős hőszivattyú? Régi kérdés, új válaszok 2026-ban

Ez a bejegyzés több mint tíz éve született, amikor még sokan a szondás, talajkollektoros és levegő-víz hőszivattyúk között keresték a „legjobb” megoldást. A kérdés ma is jogos, de a válasz sokat változott.

2026-ban a legtöbb családi háznál már nem a földmunka, a szonda vagy a talajkollektor az első irány, hanem a korszerű levegő-víz monoblokk hőszivattyú. Különösen akkor, ha radiátoros vagy vegyes hőleadós rendszerhez keresünk megoldást, ahol az R290-es, propán hűtőközeges inverteres gépek már egészen más lehetőséget jelentenek, mint a tíz évvel ezelőtti berendezések.

Mi változott azóta?

A régi levelezést meghagytuk, mert jól mutatja, milyen kérdésekkel indult sok családi házas hőszivattyús érdeklődés tíz évvel ezelőtt. Akkor még természetes volt a szondás, talajkollektoros és levegő-víz rendszerek részletes összehasonlítása.

Ma már más a helyzet. A beruházási költség, az egyszerűbb telepítés, a gyorsabb kivitelezés és a korszerű inverteres technika miatt családi házaknál legtöbbször a levegő-víz monoblokk hőszivattyú kerül előtérbe. Különösen az R290-es Power World gépek azok, amelyek radiátoros, padlófűtéses és vegyes rendszereknél is reális alternatívát jelentenek.

A régi szakmai válasz tehát nem „rossz”, csak a technológiai környezet változott meg körülötte.

Családi lakóházhoz szeretnénk…

… megújuló energiát hasznosító berendezéseket beépíteni, kérjük segítségüket.
Az ehhez hasonló ajánlatoknak – szerencsére – se szeri, se száma, több érdeklődővel e-mail-ben, sokukkal telefonon is egyeztetünk, majd sor kerül az első helyszíni bejárásra (Ennek általában van egy minimális díja, ami hőszivattyú megrendeléskor visszajár!)

Réka nevű érdeklődőnkkel Mazsaroff Miklós kollégánk vette fel a kapcsolatot, és adott a lehetőségekhez képest kimerítő válaszokat, javaslatokat.

Az alábbiakban a levelezésüket tesszük közre, aminek a végére reményeink szerint egy újabb megelégedett vevőt köszönthetünk a "Referenciák" listában.

Vizes vagy levegős hőszivattyú

Szeretném kérni az ajánlatukat

a hőszivattyúkról (elsősorban a szondás és a levegős technológia érdekel) és a hozzá kapcsolódó napkollektor rendszerekről mint társ kiegészítő módról. Kiegészítő fűtésként cserépkályhát is szeretnék.kb 200 m2 újonnan épülő családi házhoz. Köszönettel: T. Zs. Réka

Kedves Réka!

Kollégám, Sulyok Tibor küldte át levelét. Mivel semmilyen konkrétumot nem ismerek, ezért megpróbálom általánosságokban tájékoztatni.

Szondás technológia:

30-100 m közötti mélységű furatokban (kutakban) vannak elhelyezve a szondák, melyekben propilén glikol fagyállót keringet az osztó-gyűjtőn keresztül a hőszivattyún át a keringető szivattyú.

A technológia előnye:

Stabil, átlagosan 0°C körüli bejövő hőmérséklet.
Passzív hűtésre is használható (ezzel egyébként növeljük a téli időszakra a hőmérséklet betárolást).
Jól méretezhető hőtechnikailag a talajrétegződés ismeretében.
Külső hőmérséklettől független hatásfok (COP 4,5-5,5)

A technológia hátránya:

Nagyon drága (minimum 4-5 db szonda kell, melynek minimális bekerülési költsége kb. 8-10 eFt/m).
Bányakapitánysági engedély kell hozzá 30 m mélységtől.
Pontos hidraulikai méretezést igényel a megfelelő hatásfok érdekében.

A talajkollektoros technológia:

A talajkollektor elkészítésekor 1,5 – 2 m mély és 0,9 – 1 m széles árkok két szélébe van lefektetve a 32-es KPE cső, amely köröket szintén osztó-gyűjtőn keresztül rákötünk a hőszivattyúra és szintén propilén glikol fagyállót keringetünk benne.

A technológia előnye:

Stabil, átlagosan 0°C körüli bejövő hőmérséklet.
Passzív hűtésre is használható (ezzel egyébként növeljük a téli időszakra a hőmérséklet betárolást).
Jól méretezhető hőtechnikailag a talajrétegződés ismeretében.
Lényegesen olcsóbb, mint a szondás technológia
Nem engedély köteles
Külső hőmérséklettől független hatásfok (COP 4,5-5)

A technológia hátránya:

Relatíve nagy terület igény (kb. a fűtendő alapterület 3 – 5 szöröse)
Pontos hidraulikai méretezést igényel a megfelelő hatásfok érdekében.
Komoly földmunka, a jobb hatásfok miatt érdemesebb 2 m mélyre fektetni.

A levegő-vizes technológia:

A hőszivattyú primer oldalon a külső levegő hőmérsékletéből nyeri a belső kör (fűtés) számára a hőt.

A technológia előnye:

Jól méretezhető hőtechnikailag a gyártó adatszolgáltatásának ismeretében.
A legolcsóbb beruházású technológia.
Nem engedély köteles.

A technológia hátránya:

Erősen függ a külső hőmérséklettől a leadott fűtési teljesítmény és hatásfok (COP 2,5-4,5).
Nagymértékű túlméretezés nem szükséges, ami elektromos fűtőbetét beépítésével tovább csökkenthető.
Nem alkalmas passzív -, csak aktív hűtésre.

A hőszivattyús rendszer esetén szükség lehet HMV tartályra és fűtési / (hűtési) puffer tartályra, melyeknek a helyigényét szintén biztosítani kell.

Szintén nagyon fontos, hogy alacsony hőmérsékletű üzemre képes hőleadókat (padlófűtés, fal/mennyezet fűtés-hűtés, fan-coil (klímakonvektor)) kell betervezni és beépíteni, a radiátor magas hőmérsékletű üzemük és hűtésre való alkalmatlanságuk miatt nem ajánlott hőszivattyús fűtéshez.

Napkollektoros technológia:

A napenergia hővé való átalakítása. Leginkább fürdéshez használt melegvíz (HMV) készítésére javaslom. Ezzel gyakorlatilag kiváltható a nyári időszakban a többi hőtermelővel történő HMV készítés. Fűtésrásegítésre nem ajánlott, hiszen pont amikor a legnagyobb hőigényre lenne szükség a fűtés miatt télen, akkor a harmadát képes megtermelni a nyári időszakhoz képest.

Napelemes technológia:

A napenergia elektromos árammá történő átalakítása. A felhasználhatóságot tekintve nagyon jó, mert a villanyos szolgáltató által felszerelt oda-vissza mérős villanyórával éves elszámolás mellett függetlenné vált a termelés és felhasználás. Kiválóan alkalmas a háztartási – és hőszivattyús fűtés esetén a fűtési energia házilagos megtermelésére, így igazi rezsicsökkentést lehet elérni, hiszen gyakorlatilag akár a teljes fűtési – és villanyszámlát lenullázhatjuk.

Kiegészítő fűtés:

Mindenféleképpen nem vízteres és nem villamos energia függő megoldást javaslok, tehát a nem vízteres cserépkályha jó megoldás, ráadásul jó hangulatot is biztosít. Egyetlen hátránya, hogy 7-10 évente szét kell bontani és újra kell építeni.

Konkrétabb ajánlatot a rendelkezésre álló információk alapján sajnos nem tudok adni. Ahhoz hogy megfelelően működő rendszert lehessen kiépíteni először el kell készíteni az épületgépészeti terveket, figyelembe véve, hogy hőszivattyús rendszert szeretnének. Ezt követően lehet az épületgépészeti terv mellékleteként elkészült költségvetési kiírásban szereplő anyagokra és munkára összehasonlítható ajánlatot kérni és kapni. Ennek hiányában csak „hasra ütés” szerű ajánlatot lehet adni, amire legkevésbé lehet szükségük, hiszen az épület legmagasabb üzemeltetési költségeit is jelenthető és a komfortot egyedüliként biztosító épületgépészetről van szó.

Igény esetén az épületgépészeti tervek elkészítését tudom vállalni.

Remélem első nekifutásra sikerült megfelelően tájékoztatnom ahhoz, hogy ki tudják választani az Önöknek leginkább megfelelő technológiákat és annak ismeretében el tudják készítetni az épületgépész terveket.

Kérdés esetén keressen bátran.

Üdvözlettel:
Mazsaroff Miklós

Különféle hőszivattyú típusok részletes összehasonlítása