azaz mire figyeljen az ember lánya…
Elöjáróban leszögezem, hogy a talajszonda fúrásáról akkor hallottam elősször, amikor a házam fűtésénél szóba került a hőszivattyú, mint lehetséges alternatíva. Ma sem tudok róla sokat, amit tapasztaltam leírom…
Családiházat venni az elmúlt években nem volt nehéz, a lakáspiacon van néhány jó vétel közel a városhoz. A sokadik hirdetés átnézése után egy csendes utca végén álló családi házat választottam. Beleszeretni a házba egy pillanat műve volt, a szerződéskötés és a fizetés is gyorsan megtörtént, és a beköltözés a barátok segítségével is ripsz-ropsz.
A baj csak az, ha ezek a barátok a költözés utáni lakásavató közben tudatosítják, hogy a vegyestüzelésű kazánt bizony “etetni és kormolni kell”. (Itt most csak a fűtés körüli dolgokról írok, a házon akadt azért még mit átépíteni. Így van, ha egy közel 20 éves ház túl jól néz ki a környezetében.)
Ez akkor még romantikusnak is tűnt – nyár derekán ki gondol a fűtésre, de az első tél megmutatta, hogy a szén és fa nem a mai kor fűtőeleme.
Visszajöttek a barátok, és hosszú tanakodás után a hőszivattyús fűtés mellett találtunk annyi érvet, hogy úgy döntöttem, legyen hőszivattyú. Igen ám, de melyik? A begyűjtött árajánlatok alapján a levegős látszott a legolcsóbb megoldásnak, de az üzemeltetési költség a szondás hőszivattyú mellett szólt.
A hőszivattyú kiválasztásánál a következő szempontokat vázolták a hozzáértők:
– A fűtés mellet a melegvizet is készítse el a hőszivattyú? IGEN.
– Hűteni akarom-e a házam? NEM
– Legyen-e a hőszivattyú több száz kilométerről is szabályozható? NEM
(Így esett a választás a Meeting víz-víz hőszivattyúra, amelyik árban és teljesítményben megfelelt számomra.)
A belső munkák viszonylag gyorsan elkészültek, a hőszivattyút beépítették, a radiátorokat lecserélték, szerencsére a legnagyobb munka a házon kívül volt. Ennek a története miatt vállaltam el, hogy leírom a tapasztalataimat a Meeting hőszivattyú szállítójának.
Ha hőszivattyús fűtéshez szondákat kell fúrni, nem árt tudni, hogy szükségünk van:
1. Szerződésre, ami az áron kívül tartalmazza minimum: munka kezdete; befejezési határidő; garancia, hogy tudja a szonda az elvárt energiát biztosítani; az elvégzett munka után a helyszín rehabilitációját; és az esetleges károkozás megtérítésének biztosítása.
2. Tervekre a kútfúrónak és az engedélyek beszerzéséhez
3. Bányakapitányi engedélyre mivel 30 méternél mélyebbre kívántunk fúrni
4. Konténerre, a fúrás közbeni iszap tároláshoz.
5. Türelmes szomszédokra, mert a munka elég nagy zajjal jár.
6. Elég sok vízre, mert a fúrógépnek szüksége van rá, és ezt a vizet el is kell vezetni.
7. És ismeretségre a környékről, aki meg tudta mondani, hogy milyen szerkezetű a talaj, és a 100 m mély szondától kb 55 W/m fűtőteljesítményt várhatunk.
(Ha nincs előzetes referencia, akkor 50 W/m feltételezett hőmennyiséggel kell számolni. Ezt a végtelenül türelmes, és szolgálatkész kútfúró csapat vezetőjétől tudom.)
Ha mindezek rendben vannak akkor kezdődhet a fúrás.
Nálam az első két szondával semmi gond nem akadt, ügyesen elérték az elvárt 100 méter mélységet, mindkét lyukkal (egymástól legalább 6 méter legyen a távolság!!! Nálam ez kb. 10 méter).
Majd elkezdték a harmadik szonda fúrását, ahol azonban nem tudtak mélyebbre menni mint 60 méter. Így szükség lett egy negyedik szondára is, amit szintén 60 méter mélyre tudtak fúrni. Így együtt már biztosan tudja a 4 szonda az elvárt 16 kW-ot.
Amire figyelni kell, az a munkavégzés során a fröccsenő víz és sár, nálam a második napon kellett lefóliázni a ház falát, mert a világos Drywiton nem mutatott jól a sötét sárfolt 🙁
A fúrás 15 napig tartott, ezalatt a szomszédokkal volt némi konfliktus, amit azonban a barátaim házi pálinkája “elsimított”.
Nálam nem történt meg, de a kútfúró szerint előfordult már, hogy felszín alatti vizek törtek fel, komoly gondot okozva a szonda környezetében.
A fúrás a mesterek szerint rendben ment, a kb 10-15 m3 iszap, ami a fúrás közben „keletkezett”, konténerben elszállították a szeméttelepre. (Mondjuk a végén a terület újra füvesítése rám maradt…)
Ha valami rendkívüli történik a szondás rendszerrel, akkor itt megírom, ha kérdése van valakinek, legjobb tudásom szerint válaszolok. De ne feledjétek, hogy egy “amatőr” érdeklődő szintjén tudom csak megfogalmazni tapasztalataimat. Amennyiben szakmai kérdése van valakinek, jó szívvel ajánlhatom Bányai Zsolt kútfúró mestert és csapatát.
Utólag tudtam meg, hogy lett volna lényegesen egyszerűbb, kevesebb adminisztrációval járó – legális – megoldás is a szondák fúrásakor, de ezt majd akkor írom le, ha jön rá igény. Leveleket a hőszivattyú szálíróján keresztül megkapom. Üdvözlettel: T.A.Éva 🙂
Amennyiben saját tapasztalata van az olvasónak a hőszivattyús rendszerekről, írja meg és közkinccsé tesszük.
További blogbejegyzés a „HÍREK” oldalon.
3000 liter forró víz hőszivattyúval
3000 liter forró víz hőszivattyúval. A Power World PW150 DKZRLS-E inverteres hőszivattyú akár 80 °C-ra tud melegíteni. Ennek előállítása a feladat. gazdaságosan.
Harangszó köszöntötte a hőszivattyút
Feladatul már csak a hőszivattyú beüzemelése maradt, aminek végén – tényleg véletlenül – harangszó köszöntötte a legújabb Power World hőszivattyút.
Business Park hőszivattyús fűtése
Több mint egy éves előkészítési munka után kapott zöld utat egy ipari hőszivattyús beruházás Vecsésen, a JT ROSS Business parkban.
Radiátor fűtés hőszivattyúval Érd
Radiátor fűtés hőszivattyúval? Az R290 propán hűtőközeggel töltött Power World inverteres hőszivattyúval nem gond! Az akár 75°C-os fűtővíz még a régi, öntöttvas radiátorokkal sem ördöngösség, így
Hőszivattyús fűtés házilagos kivitelezéssel
Meglepődve tapasztaltam, hogy van olyan forgalmazó aki támogatja és segíti a lelkes tulajdonosokat, akik inkább maguk intéznék a saját fűtésük kivitelezést.
Domaszék csarnok fűtés hűtés
Domaszék csarnok hűtés: A feladat, egy 40 kW-os inverteres hőszivattyú telepítése, valamint a csarnoképület nyári hűtésének hőlégbefúvókon keresztül történő kiépítése volt.
