Hőszivattyú

fűtés-hűtés

E-mail

tibor.sulyok@gmail.com

Telefon

+36 20 268 9757

Cím

Győr, Hegyalja út 74.

TOP 5 hiba

amelyet elkövetnek a geotermikus hőszivattyú vásárlásánál, telepítésénél

A hőszivattyús rendszerek között a legdrágább, de üzemeltetés szempontjából az egyik legolcsóbb a víz-víz rendszerű geotermikus fűtő-hűtő berendezés.

Bár sok információt teszünk fel mi is a honlapunkra, mégis találkozunk rosszul megépített hőszivattyús berendezésekkel.

Összefoglaljuk a legtipikusabb hibákat, de elöljáróban megjegyezzük, hogy a hibák döntő többsége a tervező „elspórolásából” adódik.
Mi sem gondoljuk, hogy minden hőszivattyús feladathoz kötelező tervezőt foglalkoztatni, de ha összetettebb a fűtési-hűtési rendszer, akkor már nem elégséges a kivitelezői rutin!

Top 5 hiba hőszivattyú vásárlásakor

 1.) A hőszivattyú teljesítmény nem megfelelő

Top 5 hiba. Első

Nem megfelelő teljesítményű hőszivattyút vásárolnak (a kimeneti teljesítmény túl sok, vagy túl kevés).
A hiba oka: senki nem számolta ki a ház hőszükségletét. A kevésbé rossz megoldás, ha a vevő döntése alapján a szükségesnél magasabb teljesítményű hőszivattyú kerül a fűtés rendszerbe. Viszont ettől gazdaságtalan lesz a beruházás, és az éves energiaszámla is jóval magasabb az elvártnál. Jó hír, hogy legalább nem fáznak!.

Megoldás: gépésztervező, felkészült kivitelező, vagy a hőszivattyú értékesítőjének felkérése, hogy számolja ki a hőszükségletet, és határozza meg a szükséges hőszivattyú típust, teljesítményt.
FIGYELEM! A levegő-víz hőszivattyúk -15°C-ban a névleges teljesítményüknek  (A7/35) kb. a 60%-át tudják leadni. Ebből következik, hogy egy 10 kW hőigényű házhoz 16 kW-os hőszivattyút érdemes beszerezni. Ez a víz-víz hőszivattyúknál kb 80-85%.

2.) Kicsi a hőnyerő rendszer teljesítménye

Kicsi a hőnyerő rendszer teljesítménye (alulméretezett talajkollektor terület; nem megfelelő darabszám, mélység és egymástól való távolság szondás rendszereknél; kevés a vízmennyiség a kutas rendszereknél)
A hiba oka: ismét az, hogy senki nem számolta ki a ház hőszükségletéhez szükséges primer oldali (épületen kívüli) teljesítményeket.

Megoldás: gépésztervező, felkészült kivitelező, vagy a hőszivattyú értékesítőjének felkérése, hogy számolja ki a ház hőszükségletét és az ehhez szükséges hőnyerő felületek nagyságát.

3.) Viszonylag alacsony hőmérsékletű fűtővíz...

A viszonylag alacsony hőmérsékletű fűtővizet előállító hőszivattyút kapcsolják egy régi, magas előremenő vízhőmérsékletre (több mint 60 C fok) méretezett radiátoros rendszerhez.
A hiba oka: hogy a régi radiátoros rendszerekbe kerülő – a hőszivattyú által gazdaságosan megtermelhető (max. 50 C) – fűtővíz nem képes felmelegíteni a lakást.

Megoldás: a radiátorok hőleadó felületének növelése, esetleg magas hőmérsékletet előállítani képes (80 C fok) hőszivattyú beszerzése. Kiegészítő fűtés használata hidegebb napokon.

4.) A kezdeti jó teljesítmény után fokozatosan elveszti a teljesítményét

Nyíltvizes (kút, tó, folyó) fűtési rendszereknél a hőszivattyú a kezdeti jó teljesítmény után fokozatosan elveszti a teljesítményét, és nem tudja felfűteni a házat.
A hiba (valószínű oka) oka: vízszűrő hiánya, vagy rossz vízszűrő típus választása miatt gyorsan eltömődik a hőszivattyú hőcserélője.  Rosszabb esetben az egyre gyakoribb kompresszor túlhevülés miatt meghibásodik a hőszivattyú.

Megoldás: mindíg többlépcsős szűrőrendszer beépítése a felszívott víz szűréséhez, a szűrők folyamatos tisztítása, igény szerint a szűrőbetét cseréje.
Tapasztaltuk, hogy több éves kitűnő működés után a hőszivattyú folyamatosan megállt, és fáztak a lakók. Kiderült, hogy a szomszéd is kútfúrásra adta a fejét, és a víz jelentős részét ő szivattyúzta ki!

5.) Rossz tervezés, kivitelezés

Rossz kivitelezés, házilagos megoldások miatt a hőszivattyús rendszer nem fűt, nem készít melegvizet
A hiba oka: a beruházás kiadásának csökkentése érdekében “kalákában történő” kút, vagy szondafúrás, rosszul kialakított duplex csőelhelyezés, több darabból összetoldott kollektorcsövek szivárgása, tóba helyezett csövek rossz rögzítése, nem elég mélyre süllyesztése.

Megoldás: mivel a szondacsövek utólados javítása rendkívül körülményes és drága, mindig megbízható, referenciával, számlával és garanciával rendelkező kivitelezővel készítessük a primer oldali munkákat. Megfelelő anyaghasználat és munkavégzés után a rendszer minimum 30-40 évig megbízhatóan működik.

Plusz egy jó tanács: mielőtt hőszivattyú beépítéséről döntenek, bizonyosodjanak meg róla, hogy a ház, a lakás hőszigetelése megfelelő, mert csak ebben az esetben tudja a hőszivattyú az elvárt “rezsicsökkentést” biztosítani.

Honnan kapja az energiát a geotemikus (víz-víz rendszerű) hőszivattyú?

1. Talajkollektor. A lakás fűteni kívánt területének 2 – 3 –szoros területén kell a kültéri csöveket fektetni.
2. Talajszonda. A 100 méteres szonda, talajtípustól függően 5 -7 kW teljesítményű. Engedélyköteles!
3. Nyílt vizek. Tó, folyó, patak, stb. A bejövő víz szűrése rendkívül fontos. Ügyelni kell a visszajuttatott víz minőségére. Ide tartozik még a tavakba, folyókba telepített zárt rendszerű – bennük fagyálló glikol kering – hőszivattyúnak energiát biztosító kollektor csövek tömege.
4. Ásott vagy fúrt kút. Legalább kettő kell belőle. Az egyikből emelik ki a vizet, a másikba töltik vissza.

Top 5 hiba Víz-víz HP típusok
A képre kattintva részletes információ a víz-víz rendszerekről

Kulcsszavak: Top 5 hiba, geotermikus, víz-víz rendszer, talajkollektor, szonda, ásott kút, fúrt kút, nyilt víz, hőszivattyú, hőnyerő rendszer, hőszivattyú beépítés, radiátor, hőleadó felület, szondacsövek, kollektorcsövek, talajtípus.

Energetikai tanácsadás


További blogbejegyzés a „HÍREK rovatban

Tóba süllyesztett csövek adják a fűtést és passzív – aktív hűtést