Hőszivattyú energiája a bányatóból
származik, de az első, ami megfogott bennünket a megrendelőnknél, a 6 és féléves, barátságos, nyílt tekintetű kisfiú.
Quadot vezet édesapja kavicsbányatavi gazdaságában, együtt él a telephelyen dolgozó emberekkel. És már most magába szívja a természet szeretetét.
Egyenlőre csak az apa előrelátását láthatja, érezheti. Az energia függetlenedés a családfő célja.
Itt úgy tűnik minden a jövőről szól, Botinak készül. Ahogy látjuk, jó kezekbe kerül… 🙂
Az energia 4/5-öd része a bányatóból kerül a házba, mi pedig megmutatjuk folyamatos leírásban a mikéntjét. Kavics bányató → KPE cső → Hőszivattyú → Puffertartály → Ház: fűtés, hűtés, HMV.
Házat fűt - hűt a hőszivattyú energiája a bányatóból
A kavics kitermelése – bár folyamatos – az elmúlt évekhez képest lelassult. Így van ideje a terület tulajdonosának, hogy befejezze családi házát, ami közvetlenül a tó partjára épült.
Minden minőségi anyagokból készül, rengeteg sajátkezű beépítéssel. Csak néhány szakmát “enged be” a területre, akiken végig rajta tartja a szemét. Felügyeli – és tanulja – a munkát, mert a következő időben tovább kívánja fejleszteni a területet. VIP vendégeknek (értsd: barátoknak) épít hétvégi faházakat, akikkel együtt kívánja tölteni a szabadidejét.
Megbízás hőszivattyú szállításra
Úgy kerültünk a beszállítók közé, hogy a honlapunkon már olvasott a tóvízből nyert energia hasznosításában szerzett tapasztalatainkról a tulajdonos.
Amikor megkeresett bennünket, konkrét elképzelése volt. Víz-víz hőszivattyút szeretne, ami fűt és hűt, a melegvíz készítését pedig napkollektorra bízná.
Mazsaroff Miklós kollégánk összeállított egy hidraulikus rendszert. Lényege, hogy a hőszivattyú a tóból KPE zárt rendszerű csöveken keresztül gyakorlatilag állandó hőmérsékletű vizet kap (5-8 ºC), amiből fűteni fogja a házat. A hőleadó felület padlófűtés és 3 db mennyezeti Fan Coil, ami pedig a hűtéstbe segít be. A hűtést egyébként passzív módban tervezte meg Miklós, így nyáron mindössze a melegvíz előállítására fog beindulni a Meeting MDS40D víz-víz hőszivattyú. Az áram számla tehát gyakorlatilag nulla. Különösen akkor, ha elkészül később a telephelyen a napelem rendszer.
A házban gyakorlatilag elkészült a padlófűtés
A 100 fm hosszú 16-os csövek 6 körben már letekerve, végeik egyenlőre szabadon a most készülő fűtési helyiség oldalfalán. A hűtést segíti majd (szükség esetén a fűtést is) 3 db Fan Coil. Egyenlőre csak a helye látszik a tetőszerkezetnél. A mennyezet gipszkarton borítást fog kapni, ebbe építik bele a Fan Coil-okat.
Azt már kiszámolta a tervező, hogy 500 fm 32-es KPE cső lesz az “energialopó” csőregiszter. Amit a tó 4 méter mélyen levő mederfenékre betontuskók fognak megbízhatóan rögzíteni. (Egy tartalék 100 méteres “kört” azért kiépítünk az üzembiztonság kedvéért.) Ezt az 5 + 1 KPE cső kör a fűtéshelyiségben elhelyezett osztó-gyűjtőre csatlakozik. Innen megy tovább a hőszivattyúba, illetve a hőszivattyúból ide tér vissza a kilépő 5/4-es rozsdamentes cső.
Kollektor csövek elhelyezése:
Néhány nap alatt jelentős változások álltak be a ház építése során. A már néhány hete elkészült padlófűtés mellett a Fan Coil beépítése is elkezdődött.
De a nagyobb munka most az épületen kívül kezdődött.
A KPE csövek “feldarabolásával” kezdődött a tóba süllyesztett csövek előkészítése. A 6 db 100 méteres colos műanyag cső “tóba húzása” volt az egyszerűbb feladat. Különösebb nehézséget nem okozott, és hála a jó időnek, a tó vize is kellemes volt. (Ezért aztán nem véletlenül pottyantak munkavégzés közben vízbe az emberek.)
A csövek lesüllyesztésére beton elemeket erősítettünk rájuk. Egyenlőre csak a cső hosszának felénél, hogy a pontos elhelyezését folyamatosan kontrolálni lehessen.
Amikor mind a 6 db 100 méteres cső bekerült a tóba
kezdődött az izgalmas része a munkának. Aki már látott sódermarkoló gépet munka közben, annak nem volt újdonság, hogy a gyorsaság lesz a legfontosabb tényező. Mert hiába szedte profi gépkezelő a hatalmas kanállal a kavicsot a tóból, a csövek bevitele a ház mellé hosszadalmas feladattá vált.
Mikor már azt gondoltuk, megfelelő mély – víz alatti árkot – készített a gép, a mélység ellenőrzésekor kiderült, a kavics szorgosan “visszatöltötte” magát a csövek helyére.
Hőszivattyú energiája a bányatóból származik
Gyakorlatilag kezdhette előlről a feladatot a KOMATSU.
Egyre szélesebb öblöt alakított ki maga előtt a csöveknek.
Közben elkészült a házba bevezetett műanyag védöcsövek összeállítása. Bár a KPE csövek élettartamát még megbecsülni sem lehet. A tulajdonos úgy döntött, hogy az unokáinak – ha mégis cserélni kellene a tó kollektor csövek közül valamelyiket -, ne kelljen a partoldalt megbontani. A védőcsövek segítségével lényegesen egyszerűbb lesz akkor a munka. (Nem ez volt az első, hogy a tulajdonos a jövő nemzedékre goldolt. A döntés, hogy hőszivattyús fűtést választ is ebbe a sorba tartozik!)
A következő kép érzékelteti talán a legjobban, hogy ez a munka nem tartozott az egyszerűbbek közé. Folyamatosan – a vízben állva – figyelni kellett, milyen mély a víz alatti árok. Mert a csöveknek mindig a fagyhatár alatt kell lennie (függetlenül attól, hogy a kollektorokban környezetbarát fagyálló fog keringeni). A vissza-vissza csúszó sóder viszont nem akarta ezt engedni. A csövek alá sodródva minduntalan megemelte a kollektor csöveket.
Hőszivattyú energiája a bányatóból kollektor csöveken keresztül
A munka nagyobbik része elkészült. A csövek tófenékre süllyesztése maradt még hátra. Azt a “beton koloncok” megszilárdulása után végzik el. Várhatóan a 4 méternél mélyebb tó folyamatos mozgása során rövidesen a teljes csőfelületet belepi az iszap. De a bólyákkal megjelölt területen belül később sem ajánlatos fenekező készséggel horgászni.
A következő munka már az épületen belül fog készülni, és ahogy ígértük bemutatjuk a végeredményt.
Az igazsághoz tartozik, hogy többszöri nekifutásra sikerült megtalálni az összhangot a bányatóba süllyesztett csövek adta energia elvétel, a hőszivattyú által előállított melegvíz, a fűtő (hűtő) víz tárolására beépített puffertartály, valamint a lakás hőleadó felülete között.
A munkát eredetileg vállaló “hőszivattyús szakember” – személyét takarja jótékony homály – elmenekült a nehézségek elől. Sokadik nekifutás után rájött, mégis csak a tervezőre kellett volna hagyatkoznia.
Nem mindegy ugyanis, hogy a 6 x 100 méter hosszú 32-es kpe csövekben keringetett glikol milyen “tömegáramban” érkezik a hőszivattyú hőcserélőjére, milyen átmérőjű cső kell, hogy biztosítsa a keringetőszivattyúval azt a bizonyos, rendkívül fontos “tömegáramot”. Az eredetileg kiszámolt csővastagságot (a hőszivattyú és puffertartály között) fel kellett bővíteni: a jó méret az NA 43!
A végeredmény azonban egy szépen összerakott, jól működő hőszivattyús rendszer, ami biztosítja a ház fűtését és a nagy mennyiségű használati melegvizet. Köszönet érte Krizsán Károlynak. A fenti képen ezt lehet látni:
A következő munkafázis a nyári hűtés kialakítása. Oly módon, hogy a bányató vizéből a zárt csőrendszeren keresztül “kinyert” 12-16 C fokos vízzel passzív módon hűtsük a házat. A Fan Coil-ok csak szükség esetén segítenek. Amennyiben nem lesz hosszantartó kánikula, és a tó vize nem melegszik fel 23 fok fölé, akkor a passzív hűtés elégséges lesz. Ha ennél melegebb lesz a tó, akkor a hőszivattyúval fogjuk a lakásban előállítani a konfort érzethez szükséges hűvösebb levegőt. Az erről készített képet – természetesen – a munka elkészülte után feltesszük.
Kulcsszavak: MDS40D víz-víz hőszivattyú – Fan Coil – Tóba süllyesztett csövek – Hőszivattyús hűtés
Sulyok Tibor, ESTÉ-Credit Side Kft.
9012 Győr, Hegyalja út 74. 1.a.
0036 20 268-9757
