E-mail

tibor.sulyok@gmail.com

Telefon

+36 20 268 9757

Cím

Győr, Hegyalja út 74.

Tökéletes hőszivattyús rendszer készítése nem ördöngösség

Hőszivattyús rendszer készítése akár házilagos kivitelezésben?
Nem ördöngösség, de néhány dologra figyelni kell. Segítünk eligazodni…. 

Nincs sok különbség a hagyományos fűtésrendszer kialakításához képest, de azt a néhány megkülönböztető szabályt kötelező betartani! Leírjuk azokat az ismereteket, amelyet a XXI. századtól kezdődően megtanultunk a több ezer rendszer összeállítása alapján.

A hőszivattyús rendszer készítése

oldalt elsősorban a laikus érdeklődők számára írjuk le.
De ha a gépész szakemberek olvassák, és tanácsuk van, kérjük írjanak hozzászólásokat, adják át a tapasztalataikat, amelyeket – természetesen engedéllyel – megjelentetjük, így bővítve a tudást, tapasztalatot.

Mert a lényeg, hogy sok hőszivattyús rendszer épüljön, és mind tökéletesen működjön!

Hőszivattyús rendszer készítése
Hőszivattyús rendszer készítése

Cégünk kizárólag levegő-víz hőszivattyúkkal foglalkozik, így ezek telepítését járjuk körbe.
Az oldal folyamatosan íródik, ezért érdemes többször visszanézni a “Hírek“-re.

Az alábbi vázlaton talál hibát? Kérjük írják meg, mit változtatnának rajta. Köszönjük!

Mire megszületett a döntés, hogy hőszivattyú fogja fűteni és hűteni a házat, addigra a legtöbb érdeklődő átolvasta már az internetet, és kellően össze van zavarodva, hogy mi is kell neki? Hogyan kell megépíteni a komplett rendszert, és kitől kérjenek tanácsot, árajánlatot. (Javaslatunk: több helyről kérjenek – ne csak – árajánlatot, de  referencia hely meglátogatásának lehetőségét is.)
Figyelem!
Nem kell mindent elhinni. Az interneten többek között azt is lehet olvasni, hogy a Föld lapos.

Hőszivattyús rendszer készítése vázlat
Hőszivattyús rendszer készítése vázlat

Hőszivattyús rendszer készítése.

Első lépés: keresni kell egy – a hőszivattyús rendszereket ismerő – gépésztervezőt.

Tudjuk persze, hogy drága (nettó 250-350 e Ft), de ha nincs az ismeretségi körünkben, akinek több éves hőszivattyús tapasztalata van, nincs a családban épületgépész szerelő, vagy nincs türelem elmélyedni a hőszivattyús technológiákban, akkor ez a lépés kihagyhatatlan.
Vele lehet átbeszélni, hogy mit várunk el a hőszivattyútól (fűtés, hűtés, melegvíz készítés), és Ő tudja meghatározni, mekkora hőszivattyúra van szüksége a háznak, kell-e és miként működik, kapcsolódik a kiegészítő fűtés a megújuló energiát használó berendezéshez.
(Az itt látható rajz a www.waermepumpendoktor.com oldalról származik, Fran-Rolf Roth munkája.)

Épületgépész terv
Épületgépész terv, vázlatrajz

Mekkora hőszivattyúra van szükség?

Új építésű háznál egyszerűsödik a kérdés, hiszen a ház hőszigeteltsége, hőtartó képessége kiváló kell legyen!
Kötelező, de jól felfogható saját érdeke az építtetőnek, hiszen a jövőben felhasználni kívánt energia biztosan nem lesz olcsóbb! (Itt olvasható egy régebbi bejegyzésünk erről bővebben.)

Ökölszámokkal tudunk kalkulálni, és a tapasztalataink azt mutatják, a “képlet” megfelelő, a hőszivattyús rendszerek működnek.

Az épület hőszükséglete: A fűtött légköbméter (alapterület x belmagasság) szorozva:
– felületfűtésnél (padló, fal, mennyezet) 15-20 watt/m3
Reverso 361° fan coil: 25 watt/m3
– megfelelően nagy hőleadó felületű radiátor: 35 watt/m3.

Példaként vegyünk egy 100 m2 alapterületű, 2,7 m belmagasságú padlófűtéses házat:
100 m2 x 2,7 m x 20 watt/m3 = 5.400 watt = 5,4 kW a hősszükséglet.

Figyelem! Az épület hőszükséglete nem egyenlő a hőszivattyú névleges teljesítményével!

A hőszivattyú gyártók a hőszivattyú névleges teljesítményét + 7°C -os külső levegő hőmérsékleten, 35°C-os előremenő vízhőmérsékletnél adják meg. (A7/35) a legtöbb hőszivattyú ezekkel a paraméterekkel kerül piacra, így az általunk forgalmazott japán Chofu és kínai Power World is). Jelölése A +++

Mivel fűteni akár -15 fokban is kell, és ott a levegő-víz hőszivattyúk 60-65%-át tudják a névleges teljesítménynek, a ház hőszükségletét el kell osztani 0,6-tal.
5,4 / 0,6 = 9,0 kW Ha van 9 kW-os hőszivattyú a kínálatban, akkor meg is van a szükséges teljesítményű gép.
Cégünknél a “szóba jöhető” hőszivattyú típus és teljesítmény a Chofu 10 kW-os. Ez nagyobb teljesítmény az inverteres gépeknél nem komoly gond, de ha van kiegészítő fűtésrendszer (márpedig a józan ész szerint kell, hogy legyen), akkor a Power World PW030 8 kW-os hőszivattyúja a jobb választás.

Javaslatunk: a szükségesnél inkább kisebb hőszivattyút válasszunk, hiszen a magasabb teljesítmény ugyan gyorsabb felfűtést biztosít, emiatt viszont lényegesen többször kapcsol le – majd indul újra – a kompresszor, így annak élettartama rövidülhet. A kompresszor “felől” nézve a folyamatos működés a kívánatos!

A hőszivattyús rendszer kiépítésének folyamatában eddigre megvan a teljes fűtésrendszer elképzelése (remélhetőleg) a gépészterv formájában.
Ismert a ház hőigénye, tudják, hogy padlófűtés és fan coil-ok adják a meleget télen, és a fan coil-ok hűtik a házat nyáron. Kiválasztották nálunk a Power World PW030 8 kW-os levegő víz hőszivattyút (2023. 02. 17-én a nettó ára 3.240,- €). 
A következő döntés meghatározza, hogy miként fog dolgozni a hőszivattyú. Valóban gazdaságos lesz az üzemeltetése, vagy örökre megbánjuk, hogy a megújuló technológiát felhasználó berendezést választottuk.

Hőszivattyús rendszer készítése: ki kell választani a kivitelezőt!

PW030 8 kW hőszivattyú
PW030 8 kW hőszivattyú

3 lehetséges javaslat:
   1.) az általunk készített komplett árajánlat elfogadása esetén mi biztosítjuk a kivitelezőt.
   2.) a vevő által ismert gépész szerelő készíti el az installációt.
   3.) vevő saját kezűleg végzi el a szerelési munkákat, alaposan megismerve a gyári szerelési utasításokat, ajánlásokat, és még alaposabban ismeri saját képességeit.   (Szerencsére elvétve fordult elő, hogy valaki túlértékelve képességeit rendkívül sokat ártott a hőszivattyúnak, saját magának és a hőszivattyú forgalmazójának!)

1.) Az első javaslat elfogadása után nincs gond, azt kijelenthetjük, a szerelés minősége, a felhasznált anyagok méretezése, a hőszivattyú működése rendben lesz. A beüzemeléskor kitöltött protokoll lap már csak az utolsó – kötelező – kontrol, és garantált az előírásoknak, gyári ajánlásoknak megfelelő működés. A 3 év garancia automatikusan jár! 

2.) A “hozott” gépész sem szokott gondot okozni, amennyiben nem ez az első hőszivattyú beépítés a praxisában, illetve megfelelően rugalmas az újabb “fogások” elsajátításának befogadására.

De ha igen, akkor is könnyű az egyeztetés.
A hőszivattyút eladó tudja, hogy mit ír elő a gyár. (Pl. ami elengedhetetlenül fontos: a forrasztott lemezes hőcserélő mérete, a fűtő-hűtő folyadékot szállító csövek és idomok átmérője, a keringető szivattyú vízszállítási képességére, térfogatnövelő tartály térfogata, stb…)
A szerelő pedig tudja, hogy ezeket be kell tartani, különben nincs garancia a hőszivattyúra.

Hőszivattyús rendszer hidraulikus váltóval
Hőszivattyús rendszer hidraulikus váltóval

3.) Értelemszerűen a házilagos kivitelezés rejt(het)i a legtöbb hibalehetőséget. De ha nem “séróból” akarják megoldani a feladatot, hanem betartják a minden kivitelezésre vonatkozó gyári utasításokat, 3-400 ezer forintot gond nélkül meg lehet takarítani a beruházási költségekből. (Anyagra és munkadíjra összesen). A sajátkezű munkavégzéshez néhány gyakorlati jótanács:

Hőszivattyús rendszer készítése: a szükséges anyagok listája:

A fentebb említett 100 négyzetméteres padlófűtéses házhoz szükséges anyagok listája (plusz azok az anyagok, tevékenységek, amitől hőszivattyús rendszerré áll össze a munka):

Épületen kívüli rész:

  • Power World PW030 8 kW-os inverteres hőszivattyú
  • betonlemez hőszivattyú alá 120 x 60 x 10 cm + kólékavics ágy
  • hőszivattyú alá állvány, 40 cm magas a hóhatár miatt
  • 4 db rezgéscsillapító gumibak
  • 2 db golyóscsap a hőszivattyúhoz történő csatlakozáshoz
  • 2 db gumi kompenzátor, a csövek ne vigyenek rezgést az épületbe
  • 1 db automata légtelenítő
  • szűrő a visszatérő ágba
  • töltő-ürítő csap
  • és hőszigetelés a csövekre (a vastagabb mindig jobb)

Épületen belüli rész:

  • hidraulikus váltó (a hőszivattyú és a hidraváltó között min 30 liter folyadék legyen a hőszivattyú biztonságos leolvasztásához
  • 2 db DAB 40/70/180 keringető szivattyú + 2 db elzáró hollandi
  • 35 literes tágulási tartály (előnyomás max 1,5 bar)
  • 3 az 1-ben biztonsági csoport (nyomásmérő óra, automata légtelenítő, 2,5 bar biztonsági szelep
  • minimum 25-ös szénacél (vagy réz) csövek, idomok
  • a csöveken és idomokon hőszigetelés
  • golyóscsapok az alkatrészek kizárásához csere elősegítésére
  • 60 liter Westech fagyálló koncentrátum (-15°C-ra hígítva) 

A gépészeti alkatrészeken kívül még néhány további szakmát szükséges bevonni a minőségi kivitelezés biztosításához.
Szükség van a hőszivattyú alá beton lemezre, amelyre a tartóállványt lefúrják. A lemez alatti koleszterinről kavics a felfagyási veszélyt csökkenti.

Elektromos oldal:
– Betáp kábel mérete 3 x 2,5 mm2 sodrott réz vezeték, védőcsőbe bújtatva.
– A keringető szivattyúkhoz 2 x 3×1,5 mm2 sodrott rézvezeték
– A puffer tartályba szükséges hőmérséklet szenzor, valamint a kezelőpanelhez és a hozzá tartozó kábel a hőszivattyú tartozéka.

PW030 szerelési alkatrészek

Hőszivattyús rendszer készítése: tapasztalatok.

Kivitelező választáshoz egy ökölszabály: Meg kell kérdezni, hogy milyen csövekkel szereli a hőszivattyúkat?
Ha a válasz: 5 rétegű műanyag csövekkel, akkor minden további ismerkedést befejezve azonnal más kivitelezőt kell keresni!

Fontos! Hőszivattyút nem szerelünk a hagyományos ötrétegű csővel!
Hiába a megfelelő csőátmérő, ha a hozzá kapható könyök- toldó- stb… idomok kb. felére csökkentik a csövekben cirkuláló folyadék áramlásának mennyiségét. Ez pedig energiavesztéshez, rosszabb esetben a kompresszor tönkremenetelésez vezethet. A képen, hogy a csőátmérőnél jóval szűkebb az idomok belő része. Ezek az anyagok kiválóak vízszerelésekhez, de alkalmatlanok hőszivattyús fűtési rendszerekben!

Ötrétegű cső, idom
Ötrétegű cső, idom

Hőszivattyús rendszer készítése, praktikus tanácsok:

Sok mindenről lehet beszélni, és írni, valószínű ez a menüpont is bővülni fog, érdemes néha visszatérni az oldalra, vagy elküldeni a személyes tapasztalatokat.

  • Tágulási tartály nyomását 1,5 barra kell leereszteni (gyárilag 2,5 bar körüli nyomásra “fújják”)
  • A hőszivattyús rendszert (Chofu és Power World esetében ez a szabály) 1,3 bar nyomásra töltjük, “hideg” állapotban.
  • Téli beüzemelésnél csak lassan fűtjük fel a házat. A 30-35°C -os fűtővizet körönként engedjük a padlóba, mert ha egyszerre próbáljuk az egész házat felfűteni, akkor az előremenő és visszatérő víz hőmérséklet különbsége miatt hibakóddal megáll a felfűtési folyamat.
  • A hőszivattyú időnként leolvasztja az elpárologtatóra rárakódott deret (rosszabb esetben jeget). Ilyenkor gőzpára lengi körül a hőszivattyút és kondenzvíz folyik a gépből, de semmi pánik: ez természetes folyamat. (Itt lehet megnézni egy hőszivattyú leolvasztási folyamatot.)
  • A levegő-víz hőszivattyúnak nagyon sok levegőre van szüksége, ezért a szabad ég alatt, hátuljának minimum 30 cm-re a ház falától kell lenni.
  • A szél ne fújjon szembe a hőszivattyú ventillátorral, mert fűtéskor a környezeti hőmérsékletnél jóval hidegebb levegőt fúj ki magából, és ezt a hideg levegő minél messzebb kerüljön a géptől, hogy ne rontsuk a hatásfokot.

Ha minden kérdés átbeszélésre került, ha mindenki tudja mi a feladat, akkor a munka elvégzése után jön a hőszivattyús rendszer beüzemelése.
A beüzemeléskor tapasztalat, hogy bár szolár feltöltővel lett a fagyálló folyadék a rendszerbe töltve, azért mindig van levegő, amelyet a keringető szivattyúk indulásával lehet csak “kikergetni” a csövekből.

Hőszivattyús rendszer készítése témában érkezett kérdések, megjegyzések, válaszok:

Tisztelt Sulyok Úr!
Sok hasznos információt osztanak meg, köszönjük! Javaslom, hogy erősen hangsúlyozzák ki, miért fontos a hőszivattyú alá épített állvány. Én megfeledkeztem róla, és az első fagyos napon eltörött a hőszivattyú ventillátor lapátja. Köszönöm. N. Attila Miskolc.

Valóban rendkívül fontos, hogy a hőszivattyú a talajtól minimum 40 cm-rel ki legyen emelve. Ez a távolság (hóhatár) biztosítja, hogy a hőszivattyúról lecsepegő kondenzvíz ne fagyjon össze a talajjal, vagy a gép alá gyűlt hóval. Mert a felgyülemlő jég valóban eltörheti a ventillátor lapátot, és további károkat okozhat a leszakadó műanyag alkatrész. Kilyukasztja az elpárologtatót és akkor szinte biztosan garantált a műszaki totálkár!
A kép ugyan nem Magyarországon készült (mikor is volt utoljára ekkora hó?), de tökéletesen megmutatja, miért fontos, hogy a hőszivattyú állványra legyen elhelyezve.

Fűtés télen hőszivattyúval
Fűtés télen hőszivattyúval