Villanybojler a hőszivattyú mellé: a döntés, ami megtérül
Teljesen érthető, hogy ez a javaslat elsőre meglepő lehet. Azt gondolnánk, ha már van egy modern, energiatakarékos hőszivattyú a fűtésre és hűtésre, miért ne használnánk a háztartási melegvíz (HMV) előállítására is? Azonban ahogy Ön is rámutatott, a látszólagos logikával szemben, a villanybojler bizonyos esetekben a jobb megoldás lehet.
A kompresszor élettartama a kulcs
A hőszivattyú legdrágább és legfontosabb alkatrésze a kompresszor. Ennek élettartamát jelentős mértékben befolyásolja a ki- és bekapcsolások száma. A hőszivattyús HMV-készítéshez a gépnek gyakran kell váltania a fűtés/hűtés és a melegvíz-termelés között. Ez a gyakori ciklus extra terhelést ró a kompresszorra, ami rövidítheti az élettartamát. Egy idő után a javítás vagy a csere költsége magasabb lehet, mint az az energia, amit a hőszivattyúval a melegvíz-készítésen megtakarított.
Energiahatékonyság vs. üzemeltetési költség
Bár a hőszivattyú jóval energiahatékonyabb a melegvíz előállításában, mint egy villanybojler, a napi 150-200 liter alatti fogyasztás esetén a hőszivattyúval elért energiamegtakarítás elenyésző ahhoz képest, hogy a gép egész éves, folyamatos üzemben van, ami felgyorsítja az amortizációt. Egy modern, okos villanybojler alacsony áron beszerezhető és minimális karbantartási igény mellett biztosítja a napi melegvíz-szükségletet.
Összefoglalva, ha a napi melegvíz-fogyasztás viszonylag alacsony, a hőszivattyú használata HMV-re a kompresszor élettartamának rovására megy. Ebben az esetben a villanybojler egy gazdaságos és megbízható kiegészítője a hőszivattyús rendszernek. A megtakarított energia hosszú távon nem biztos, hogy fedezi a rövidebb élettartam miatt bekövetkező esetleges meghibásodás költségeit.
Gondolkodott már azon, hogy egy okos bojler miként tudná kiegészíteni a hőszivattyús rendszert a napi melegvíz-ellátásban?
A számok beszédes valósága: hőszivattyú és HMV készítés
Egy barátunk, Gábor esete is rávilágít, a szavak és a beváltnak hitt gyakorlatok egy ponton szembekerülnek a nyers számokkal. Ez az a pillanat, amikor a technológia elméleti előnyei a valós életbeli használat során megkérdőjeleződnek. A Gábor által észrevett jelenség – a hőszivattyú gyakori ki-be kapcsolása a melegvíz készítés miatt – pontosan rávilágít a probléma gyökerére.
Miért válnak költségessé az elméleti megtakarítások?
A Kompresszor Terhelése: A hőszivattyú legdrágább alkatrésze, a kompresszor élettartamát a működési órák mellett a ki- és bekapcsolások száma határozza meg. Ahogy Gábor is tapasztalta, a gép a fűtési szezonon kívül is naponta többször is elindul csak a HMV készítés miatt. Ez a gyakori ciklus rendkívüli terhelést jelent, ami jelentősen rövidítheti a kompresszor élettartamát. A HMV-készítéssel elért energia-megtakarítás gyorsan elenyészik, ha a kompresszort idő előtt cserélni kell.
A Beruházási Költség: A 300 literes Hajdu indirekt tároló egy jelentős beruházás. Összehasonlítva egy jóval olcsóbb, okos villanybojlerrel, a megtérülési idő rendkívül hosszúra nyúlik, különösen, ha a család melegvíz-igénye nem éri el a napi 250-300 litert.
A Legionella-kérdés: A rendszeres Legionella baktérium elleni védekezés tovább növeli a költségeket. Ehhez a HMV tartályt havonta egyszer 80 °C fölé kell fűteni. Ezt a magas hőmérsékletet a hőszivattyú rendkívül alacsony hatásfokkal, nagy energiafelhasználással képes előállítani. Ezzel szemben egy villanybojler gyorsan és viszonylag olcsón fűti fel a vizet erre a hőfokra.
A Gábor esete rámutatott arra, hogy a hőszivattyúval HMV-t készíteni egy olyan beruházás, amelynek látszólagos energiamegtakarítását a magas kezdeti költség és a megnövekedett üzemeltetési kockázatok nullázzák le. A legjobb megoldás tehát az, ami optimálisan szolgálja az Ön egyedi igényeit anélkül, hogy a rendszer legfontosabb alkatrészének élettartamát veszélyeztetné.
Hőszivattyú vagy Ariston bojler: melyik éri meg jobban?
A fűtési és melegvíz-készítési rendszerek közötti választás nem csupán az energiahatékonyságról szól, hanem a beruházás és az üzemeltetés költségeinek gondos mérlegeléséről is. Gábor esete kiválóan szemlélteti, hogyan alakulnak a számok a valóságban, egy 13,4 kW-os hőszivattyú és egy 100 literes okos bojler összehasonlításában.
A beruházási és üzemeltetési költségek összehasonlítása
A hőszivattyúval a fűtés és a HMV-készítés éves költsége a következőképpen alakul:
Hőszivattyúval:
Napi HMV-fogyasztás: 4,0 kWh
Geo-tarifa ára: 33 Ft/kWh
Éves HMV költség:
Ezzel szemben, ha a melegvizet a villanybojler készíti a normál tarifán:
Ariston Velis Evo bojlerrel:
Éves HMV költség:
A hőszivattyús HMV-készítés éves szinten 35.770 Ft-tal (83 950 Ft – 48.180 Ft) olcsóbb, mint a bojleres megoldás.
A megtérülési idő kiszámítása
Bár a hőszivattyúval olcsóbb az üzemeltetés, a beruházási oldalon jelentős a különbség. A Gáborék esetében a hőszivattyús HMV rendszer magasabb bekerülési költsége (ami akár 400-500 ezer Ft is lehet) a villanybojleres megoldással szemben, a költségtáblázat szerint csak 15 év alatt térül meg.
Ez azt jelenti, hogy a hőszivattyú által a melegvíz-készítésen elért éves megtakarítás csak nagyon hosszú távon, közel másfél évtized alatt egyenlíti ki a magasabb kezdeti beruházási költséget. Addig a villanybojler használatával a család jelentős összeget takaríthat meg az elsődleges beruházásból, amit más célokra fordíthat.
Napi hány liter melegvíz kell?
Ahogy a kérdés is felveti, a hőszivattyús melegvíz-ellátás (HMV) megtérülése nagyban függ a napi fogyasztott mennyiségtől. Számítások szerint a hőszivattyús megoldás akkor válik igazán gazdaságossá, ha a napi melegvíz-igény meghaladja az 500 litert. Ekkora fogyasztásnál a beruházási költségkülönbség is csökken, és a hőszivattyú hatékonysága érvényesül.
A napenergia szerepe: változtat-e a számításokon?
A vita egy újabb, fontos dimenziót kap, ha bevonjuk a napelem rendszert is. Hiszen ha a rendszer fűtési és HMV-igényét is napelemek fedezik, a „matematika” gyökeresen megváltozik, és a havi rezsi elméletileg nullára csökken.
Nézzük Gábor esetét, immár napelemekkel kiegészítve:
Hőszivattyúval készített HMV: Ehhez a meglévő rendszerhez egy 4 kW-os napelemrendszer szükséges, amelynek becsült költsége 2,1 millió Ft.
Ariston bojlerrel készített HMV: Ehhez a megoldáshoz nagyobb, 5 kW-os napelemrendszerre van szükség, mivel a bojler energiaigénye magasabb. Ennek költsége 2,5 millió Ft.
Bár a hőszivattyúval kevesebb napelem is elegendő, a hőszivattyús HMV-tartály bekerülési költsége miatt a teljes projekt ára még így is magasabb. A megvalósítási költségkülönbség a hőszivattyús rendszer javára 545 000 Ft.
A végső konklúzió megerősíti az eredeti állítást: a villanybojlerrel készített melegvíz-ellátás a legtöbb esetben továbbra is a leginkább ajánlott megoldás. Bár a napelem a havi rezsit nullázza mindkét esetben, a villanybojler alacsonyabb kezdeti beruházási költsége miatt még mindig a gazdaságosabb választás.
Ariston Velis Evo az „okos” bojler.
Válassza Ön is ezt a megoldást, ne legyen Gábor! 2018.04.23.
