Néhány hónapja faggattuk a Google mesterséges intelligenciáját, a BARD-ot:
Melyik a legkorszerűbb hűtőközeg hőszivattyúkban?
Akkor a válasza egyértelmű volt:
„A legkorszerűbb hűtőközeg hőszivattyúkban az R32. Ez egy hidrofluorokarbon (HFC) hűtőközeg, amelynek globális felmelegedési potenciálja (GWP) 675. Ez lényegesen alacsonyabb, mint az R410A GWP-je, amely egy gyakrabban használt hűtőközeg, melynek GWP-je 2088.” (GWP = CO2 egyenérték).
Figyeltük a világban zajló „hőszivattyús forradalmat” és egyre több gyártónál jelent meg az R290 hűtőközeggel töltött hőszivattyú.
Ezért újra feltettük a kérdést a BARD-nak, és információkat gyűjtöttünk az R290 propánról:
Amit az R290 propán hűtőközegről tudni lehet
Az R290 egy szénhidrogén hűtőközeg, amelynek kémiai neve propán. Globális felmelegedési potenciálja (GWP) nagyon alacsony, mindössze 3. Ez azt jelenti, hogy nagyon kis hatással van az éghajlatváltozásra. Az R290 nagyon hatékony is, ami azt jelenti, hogy viszonylag kis hűtőközeg-mennyiséggel képes hűteni vagy fűteni egy helyiséget. Ugyanakkor az R290 gyúlékony, ezért fontos óvatosan kezelni, és olyan berendezést használni, amely kifejezetten erre a hűtőközegre tervezett.
Az R290-et széles körben használják hűtő- és fűtőberendezésekben, például hűtőszekrényekben, fagyasztókban, légkondicionálókban és hőszivattyúkban.
Az R290 előnyei:
- Nagyon alacsony GWP CO2 egyenérték: 3 ♥
- Nagyon hatékony (kis mennyiség, nagy teljesítmény)
- Olcsó (bár az eszközökkel szemben – amelyekben használják – magasabb követelményeket támasztanak!
Az R290 hátrányai:
- Gyúlékony
- Nem minden alkalmazásban használható
Összességében az R290 egy jó választás olyan berendezésekben, és környezetben, ahol fontos az alacsony környezeti hatás és a nagy hatékonyság.
Kicsit régebben bemutattuk, és összehasonlítottuk az R32-es valamint az R410A hűtőközeget. Arra voltunk kíváncsiak, melyik „klímagáz” korszerűbb, jobb, környezetkímélőbb a hőszivattyúkban. Az összehasonlítás itt, de akit csak az eredmény érdekel, eláruljuk: az R32-es !
A mostani bejegyzésben az R32-es és az R290-es hűtőközeget járjuk körül, keressük itt is a különbözőségeket, illetve a hasonlóságokat.
A fő kérdés azonban az, hogy melyik hűtőközeg lesz a megfelelő választás akkor, ha a pénztárcánkon kívül a bolygónk is érdekli a vevőinket.
A hűtőközegek közötti különbségeket
| Hűtőközeg típusa | R290 | R32 |
| Kémiai elnevezés | Propán | Difluorometán |
| GWP – Globális felmelegedési potenciál | 3 | 675 |
| Tűzveszélyességi besorolás | Nagyon gyúlékony | Kevésbé gyúlékony (1) |
| Teljesítmény | Nagyon hatékony | Hatékony |
R290 propán hűtőközeg
Az R290 azon természetes hűtőközegek közé tartozik, amelyek az elmúlt években egyre nagyobb teret hódítottak a hagyományos hűtőközegek rovására (R22 és R410A). helyett a levegős hőszivattyús rendszerekben.
A jövő ugyan nem kristálytiszta, van azonban néhány ok, amiért az R290 lehet a levegős hőszivattyúk hűtőközege, a bolygónk meg a technológia nyertese.
Hatékonyság:
Az R290 rendkívül hatékony hűtőközeg, ami azt jelenti, hogy az azt használó levegős hőszivattyúk magasabb teljesítménytényezővel (COP) működhetnek, és nagyobb energiahatékonyságot érhetnek el. Ez költségmegtakarítást jelent a végfelhasználók számára és csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Nem probléma, ha kint -25 ℃ a környezeti hőmérséklet:
Az R290 természetes (propán) hűtőközeg és az inverteres fűtési technológia kombinálásával az R290 típusú gázzal töltött hőszivattyú akár -25°C-tól 45°C-ig tud működni.
Közben megőrzi a magas COP értéket és a megbízható teljesítmény stabilitást.
A kilépő víz hőmérséklete pedig elérheti a 75°C-ot, természetesen elektromos ráfűtés nélkül! És már nem probléma, ha régi 60-65 °C-ra tervezett radiátoros rendszert akarunk fűteni.
