A valóság: Tényleg veszélyben van a hőszivattyú?
A rövid válasz: igen, a kockázat fennáll. A villámcsapás elsődleges (közvetlen becsapódás) és másodlagos (túlfeszültség a hálózatban) hatásai bármely modern, érzékeny elektronikával rendelkező készüléket tönkretehetnek.
Ugyanakkor szeretnénk mindenkit megnyugtatni a saját tapasztalataink alapján. Cégünk több mint 3500 eladott hőszivattyúja közül mindössze egyetlen egy olyan esetről tudunk, ahol bizonyítottan villámcsapás okozta az elektronika meghibásodását. Bár ez az arány elenyésző, a nulla kockázat nem létezik.
A legfontosabb kérdés: Mit fedez a biztosítása?
Az említett egyetlen esetünk legfontosabb tanulsága a következő volt: a biztosító gond nélkül, teljes mértékben megtérítette a kárt.
Ezért a legfontosabb teendő nem a folyamatos aggódás, hanem a tudatos felkészülés. Azt javasoljuk minden hőszivattyú-tulajdonosnak, hogy szánjon néhány percet a lakásbiztosítási kötvénye átnézésére.
Ellenőrizze a következőket:
A biztosítása kiterjed-e az elemi károkra?
Az elemi károk között nevesítve van-e a villámcsapás?
A védelem kiterjed-e a villámcsapás másodlagos hatásaira (azaz a hálózaton végigfutó túlfeszültségre), vagy csak a direkt becsapódásra?
A legtöbb modern lakásbiztosítás már tartalmazza ezeket a kitételeket, de a nyugalom érdekében elengedhetetlen, hogy erről személyesen is meggyőződjön.
Összefoglalva: Bár a hőszivattyúkat statisztikáink szerint lényegesen kisebb eséllyel éri villámkár, mint más épületgépészeti elemeket, a kockázat létezik. A valódi védelmet és nyugalmat azonban nemcsak a túlfeszültség-levezetők, hanem egy megfelelően megkötött, minden részletre kiterjedő lakásbiztosítás adja meg.
A láthatatlan ellenség: hogyan védi meg hőszivattyúját a villámoktól?
Sokan csak egy látványos égi jelenségnek tartják, pedig a villámlás komoly és gyakori fenyegetést jelent. A statisztikák megdöbbentőek.
Tudta Ön?
A Földön másodpercenként 40-50 villám csap le.
Magyarországon ez évente átlagosan 150 000 – 200 000 villámcsapást jelent, ami négyzetkilométerenként legalább kettőt.
Ez a hatalmas természeti erő nemcsak a fákat és épületeket veszélyezteti, hanem a modern, érzékeny elektronikával teli berendezéseket is, mint amilyen a hőszivattyú.
Miként károsítja a villámcsapás a hőszivattyút?
A legnagyobb veszélyt gyakran nem is a közvetlen becsapódás, hanem a villám által a légkörben és az elektromos hálózatban keltett túlfeszültség jelenti. Ez a láthatatlan energiahullám végigfut a vezetékeken, és súlyos, akár helyrehozhatatlan károkat okozhat a hőszivattyú legfontosabb alkatrészeiben:
Kondenzátor: Ez az alkatrész sérül a leggyakrabban. Meghibásodása további problémák láncolatát indíthatja el, amelynek a vége a kompresszor tönkremenetele is lehet.
Kompresszor: A rendszer „szíve”, egyben a legdrágább alkatrész. A villámcsapás okozta kár néha csak hetekkel később jelentkezik, amikor a kompresszor végleg feladja a harcot.
Vezetékek és Biztosítékok: A túlfeszültség megégetheti a belső vezetékeket és kioldhatja a megszakítókat, ami azonnali működési zavarokhoz vezet.
Mi a hatékony megoldás?
Bár a lakásbiztosítás fedezheti a kárt, a megelőzés mindig jobb és olcsóbb. A hőszivattyú elektronikájának védelmére a leghatékonyabb műszaki megoldás egy szakszerűen telepített túlfeszültség-levezető beépítése.
Fontos tisztázni: Sokan ezt a köznyelvben villámhárítónak nevezik, de a kettő nem ugyanaz. A villámhárító az épületet védi a direkt becsapódástól, míg a túlfeszültség-levezető a hálózaton érkező feszültséglökésektől óvja meg a rákötött készülékeket. A hőszivattyú védelméhez ez utóbbira van szükség!
A berendezés telepítését mindig bízza szakképzett villanyszerelőre, aki a megfelelő védelmi szintű eszközt választja ki és építi be a hőszivattyú áramkörébe.
A témáról részletesebben is olvashat a Víz- Gáz, Fűtéstechnika és Hűtő, Klíma, Légtechnika szaklapban
A cikk további részét érdemes elolvasni
Vihar készül? 3+1 fontos tanács hőszivattyúja védelmében
A hőszivattyú értékes és érzékeny berendezés. A nyári zivatarok idején egy villámcsapás okozta túlfeszültség komoly, akár több százezer forintos kárt is tehet a készülék elektronikájában. Az alábbi tanácsok betartásával jelentősen csökkentheti a kockázatot.
1. Azonnali védelem: kapcsolja le időben!
A legegyszerűbb és leggyorsabb védekezési mód, ha a vihar közeledtével, az első mennydörgés hallatán lekapcsolja a hőszivattyút a dedikált kismegszakítójánál. Ez az egyszerű lépés fizikailag leválasztja a berendezést a belső hálózatról, így megóvhatja egy hirtelen feszültséglökéstől.
Fontos: Bár ez egy jó első lépés, önmagában nem mindig nyújt 100%-os védelmet, mivel a túlfeszültség más úton is eljuthat a készülékhez.
2. A hosszú távú megoldás: telepítsen túlfeszültség-védelmet!
A legbiztosabb védelmet a szakszerűen telepített, többszintű túlfeszültség-védelem nyújtja. Ez egy olyan befektetés, amely sokszorosan megtérülhet az első viharnál.
Központi védelem: Egy, a fő elektromos szekrénybe telepített túlfeszültség-levezető, amely az egész házat védi a kívülről érkező, nagyobb energiájú feszültséglökésektől.
Helyi védelem: Egy második védelmi vonal közvetlenül a hőszivattyú áramkörében, amely a finomabb, belső túlfeszültségektől is megóvja az érzékeny elektronikát.
A megfelelő védelmi rendszer kialakítását mindig bízza szakképzett villanyszerelőre!
3. A pénzügyi biztonság: ellenőrizze a biztosítását!
Még a legjobb védelem mellett is előfordulhat baj. Ezért elengedhetetlen, hogy a lakásbiztosítása is naprakész legyen. Ellenőrizze a biztosítási kötvényét, hogy az kiterjed-e az elemi károkra, ezen belül a villámcsapás másodlagos hatásaira (túlfeszültség-kár) is. Egy jó biztosítás jelenti az Ön végső pénzügyi biztonsági hálóját.
+1 Összegzés:
Ne feledje, egy tönkrement hőszivattyú-elektronika cseréje több százezer forintos kiadást is jelenthet. A megelőzésre fordított összeg és energia ehhez képest elenyésző. Óvja meg berendezését és a pénztárcáját!