Egy hőszivattyú történet a megrendelő szemével: a tervezéstől a használatig
Már a második gyermekünket vártuk, amikor sikerült végre Budapest határától nem messze egy telket vásárolnunk, ahol elképzeléseink szerint felépíthetjük a családi fészkünket. Nem akartunk nagy házat (végül 100 m²-es lett), de szerettük volna a lehető legkényelmesebbé és legkorszerűbbé tenni, ezért a lehető legnagyobb közösségi terek mellett mindenkinek külön kis szobát terveztettünk.
Az első döntés, ami kőbe volt vésve
A fűtésrendszer kérdésében a családnak már a legelejétől kezdve konkrét és megingathatatlan elképzelése volt:
Hőszivattyúval fogunk fűteni. Legyen biztonságos, védjük a közvetlen környezetünket, és ha lehet, spóroljunk is a rezsin!
Mindenhol padlófűtés lesz. Feleségemmel mindketten olyan lakásban nőttünk fel, ahol a padlófűtés adta a meleget, és a jó tapasztalatok miatt ragaszkodtunk ehhez a komfortos megoldáshoz.
Harc a tervezővel: gázkazán vagy hőszivattyú?
Bár az építészünk szinte elsőre megrajzolta álmaink házát, a gépészet terén meg kellett vívnunk az első csatát. Ő kezdetben makacsul ragaszkodott a hagyományos gázkazánhoz. Látva azonban a hőszivattyú melletti elszántságunkat, végül beadta a derekát. Dicséretére legyen mondva, ekkor már nemcsak elfogadta a döntésünket, hanem alaposan körbejárta a technológiát, utánajárt a lehetőségeknek, és előzetes számításokat végzett.
A kutatás végére már ő is nagyon lelkes lett, de a profizmus jegyében papírra vetettük az összes számba vehető lehetőséget, és közösen megvizsgáltuk az alábbiakat: gázfűtés, vegyestüzelésű kandalló, pellet kazán, tisztán elektromos fűtés, napkollektoros fűtés és a hőszivattyú.
A végső választás: a praktikum győzelme
Hamar kiderült, hogy a „hőszivattyú” nem egyetlen dolgot jelent. Megismertük a különböző típusokat: levegő-víz, talajkollektoros, szondás és kutas rendszerek. Az előzetes számítások alapján az üzemeltetés szempontjából a geotermikus (talajszondás vagy kollektoros) hőszivattyú bizonyult a leggazdaságosabbnak.
Azonban a jelentős és drága földmunka miatt végül ezek a rendszerek kiestek a választható berendezések sorából. A döntés így egyértelművé vált: ha hőszivattyú, akkor a levegő-víz rendszer mellett tesszük le a voksunkat, mint a legjobb kompromisszumot a telepítési költségek és a hosszú távú gazdaságosság között.
A tervezés alapja: számok és tények
Mielőtt kiválasztottuk volna a konkrét hőszivattyú típust, az első és legfontosabb lépés az volt, hogy pontosan meghatározzuk a ház valós energiaigényét. A megfelelő méretezés kulcsfontosságú a későbbi hatékony és gazdaságos működéshez.
A számításokhoz a következő adatokból indultunk ki:
Alapterület: 100 m²
Belmagasság: 2,7 m
Fajlagos hőszükséglet: 30 W/m³ (Ez a rendkívül alacsony érték a ház kitűnő hőszigetelésének és hőtartó képességének köszönhető.)
Tervezett belső hőmérséklet: 21 °C
Ezen adatok alapján a kalkulátorral meghatároztuk, hogy az épület éves energiafelhasználása a fűtésre és melegvíz-készítésre körülbelül 5268 kWh lesz.
Ez a pontos szám volt az a cél, amelyet a leendő fűtési rendszernek a lehető leghatékonyabban kellett teljesítenie. (Ezúton is köszönjük az ÉZSÉ Kft. ingyenesen elérhető fűtéskalkulátorának segítségét a pontos adatok meghatározásában itt).
Bizonyságul a táblázat, mennyibe kerülne előzetes számítások szerint a fűtés a családi házunkban évente ↑
1.) A számok döntöttek: gázkazán vagy hőszivattyú?
Miután a tervezőnk is „áttért” a hőszivattyú pártjára, elvégeztük a házi feladatot, és egy részletes táblázatban összehasonlítottuk a különböző fűtési módok várható éves üzemeltetési költségeit.
Az üzemeltetési költségek összehasonlítása
A kalkulátorral kapott 5268 kWh-s éves energiaigény alapján, a lakást 21°C-ra fűtve a következő kép rajzolódott ki:
Kondenzációs gázkazánnal: Az éves gázdíj körülbelül 84.500 Ft lett volna.
Hőszivattyúval: Az éves villamosenergia-költség körülbelül 51.000 Ft-ra jött ki.
A számok egyértelműen a hőszivattyú felé billentették a mérleget. Megvizsgáltuk még a pellet kazánt is, ami nagyjából 80.000 Ft-os éves költséggel működött volna, de ezt gyorsan elvetettük. Mivel napközben ritkán vagyunk otthon, a drága automatizálás, a tüzelőanyag tárolásának nagy helyigénye és a vele járó teendők nem tűntek vonzónak.
A „+1 C fok szabály”: egy tanulságos kísérlet
Kíváncsiságból lefuttattuk a számítást arra az esetre is, ha csak egyetlen fokkal melegebbet, 22°C-ot szeretnénk a házban. Az eredmény igazolta az energiaszakértők állítását:
A gázfűtés ára 89.000 Ft-ra emelkedett.
A hőszivattyús fűtésé 54.000 Ft-ra.
Ez pontosan visszaadta a „minden plusz 1°C fok kb. 6%-kal emeli a költségeket” szabályt. Ez egy fontos tanulság volt a jövőre nézve.
A következő lépés: mennyibe kerül a beruházás?
Az üzemeltetési költségek ismeretében elkezdtünk árajánlatokat bekérni a rendszer kiépítésére. A korrekt összehasonlítás érdekében csak a „primer oldalt” vizsgáltuk (azaz a gázkazán és a hőszivattyú bekerülési költségét a szükséges gépészeti elemekkel), hiszen a „szekunder oldal” – a padlófűtési rendszer – mindkét esetben azonos volt.
És itt kezdődött a történetünk egy újabb, külön fejezetet érdemlő része. Az árajánlatok, amelyeket kaptunk – különösen a hőszivattyúk esetében – egészen elképesztő szórást mutattak. Ekkor vált világossá, hogy nemcsak a megfelelő technológiát, hanem a megbízható és korrekt árképzésű partnert is meg kell találnunk…
A végső összehasonlítás: a beruházási költségek
Miután láttuk, hogy az üzemeltetés terén a hőszivattyú egyértelműen gazdaságosabb, a végső döntés előtt már csak egy kérdés maradt: mekkora a különbség a két rendszer kiépítésének kezdeti költségei között?
A korrekt összehasonlítás érdekében tételesen összegyűjtöttük, mire van szükségünk mindkét esetben.
1. Opció: Gázfűtés rendszer
A rendszer kiépítéséhez szükséges elemek és munkálatok:
Gázterv készítése
Gázbekötési hozzájárulás a szolgáltatónak
Kondenzációs gázkazán
A gázkészülék és a rendszer teljes szerelése
Gázfűtéshez alkalmas kémény kiépítése
Kötelező szénmonoxid-érzékelő telepítése
A kapott legjobb ajánlat összege: 1.116.000 Ft
2. Opció: Hőszivattyús Rendszer
A rendszer kiépítéséhez szükséges elemek és munkálatok:
Tervezés
Levegő-víz hőszivattyú
Puffertároló a fűtési rendszerhez
HMV tároló a használati melegvízhez
A teljes rendszer gépészeti összeállítása
Beüzemelés
Az elfogadott ajánlat bruttó összege: 1.244.000 Ft
A döntés: egy kis plusz költség a hosszú távú megtakarításért
Az árakat összehasonlítva láttuk, hogy a teljes hőszivattyús rendszer kiépítése mindössze 128.000 Ft-tal került többe,mint egy teljesen új gázfűtési rendszer.
Ezen a ponton már nem volt kérdés. Az egész család, beleértve a korábban szkeptikus, de időközben a témában elmélyedő gépésztervezőt is, egyöntetűen arra a következtetésre jutott, hogy érdemes belevágnunk a levegő-víz hőszivattyús rendszer kiépítésébe.
A számításaink szerint a két rendszer üzemeltetési költségei közötti különbség (évi kb. 33.500 Ft) azt jelentette, hogy a beruházás már a negyedik évtől megtérül, és onnantól kezdve minden évben az „igazi rezsicsökkentés” idejét élvezhetjük.
Így, a részletes tervezésnek és a gondos összehasonlításnak köszönhetően, a döntés egyértelmű volt: a család egy korszerű, hosszú távon lényegesen gazdaságosabb és környezetbarátabb hőszivattyús rendszer mellett tette le a voksát.
2.) A szállító partner kiválasztása: Árak, szimpátia és egy kis alku
Amikor véglegessé vált, hogy levegő-víz hőszivattyúval fogunk fűteni, elővettük az öt különböző cégtől bekért árajánlatot. A kép, ami fogadott minket, egyszerre volt meglepő és tanulságos.
Öt ajánlat, két véglet
A bekerülési összegek egészen széles skálán mozogtak: kaptunk bruttó 870 ezer forintos ajánlatot, de 3 millió forint felettit is. A döntéshez a klasszikus protokollt követtük: azonnal kiejtettük a legolcsóbb és a legdrágább ajánlatot, majd alaposabban megvizsgáltuk a „középmezőnyt”.
Átnéztük a cégek honlapjait, telefonon tettünk fel pontosító kérdéseket, majd a személyes találkozó után megszületett a döntés: a Rifeng monoblokkos hőszivattyúját választottuk. A döntésben az ár játszotta a legnagyobb szerepet, de a személyes szimpátia is legalább ennyit nyomott a latban.
Az emberi tényező: A jó értékesítő aranyat ér
Az értékesítő minden kérdésünkre kimerítő és türelmes választ adott, és ami különösen tetszett, mindezt partneri, nem pedig kioktató stílusban tette. Sajnos nem ez volt az általános. Volt olyan cég, ahol azt éreztették velünk, hogy „megfogtuk az isten lábát”, ha az ő terméküket választjuk. Bár a bemutatott német nyelvű prospektus nem támasztotta alá a minden hőmérséklet-tartományban kimagasló jósági fokra vonatkozó állításokat, a készülék tényleg szép volt. És több mint 1,8 millió forint.
Az üzlet: Kritika és sikeres tárgyalás
Persze volt olyan pont, ami nekünk sem tetszett. A Rifeng hőszivattyúra a szállító 50% előleget kért, míg a többi cég 10-20% között mozgott. Ezt sokalltuk, de egyben remek alapot biztosított az áralkuhoz.
Az egyébként is kedvező árú hőszivattyúból sikerült további 10% kedvezményt elérnünk, ráadásul a garanciális időt is ki tudtuk tolni kettőről három évre! (Közben látjuk, hogy a cég azóta továbbfejlesztette a garanciális feltételeket, ami ma már 3+2 év.)
Egy apró késés
Az őszinteséghez hozzátartozik, hogy a vállalt szállítási határidő két héttel kitolódott. Mivel ez az építkezésünk ütemezését és a költözést nem befolyásolta, nem okozott különösebb gondot. Ugyanakkor el kell ismernünk, ha szorított volna a határidő, ez a késés okozhatott volna feszültséget.
3.) A Megvalósítás: amikor a terv valósággá válik
A kivitelezés nagy részét tudatosan magunkra vállaltuk. Az átadott, részletes beszerelési útmutató és a szállító szóbeli tanácsai alapján úgy éreztük (és ez később be is bizonyosodott), hogy a feladatra alkalmasak vagyunk, és ezzel jelentős munkabért tudunk megtakarítani.
Az előkészületek és a stabil alapok
Az átadott anyagszükséglet-lista alapján megvásároltuk a szükséges csöveket, idomokat, a keringető szivattyút és az érzékelőket. Ezután előkészítettük a terepet a hőszivattyú fogadására.
Az elhelyezési utasításoknak megfelelően a hőszivattyú alá egy, a gépnél kicsit nagyobb, a háztól különálló betonalapot készítettünk. Ezt enyhén kifelé lejtősre építettük, hogy a készülékről lecsepegő kondenzvíz a háztól elfolyjon, és az alap alatti kavicságyban elszikkadjon. A megkötött alapra zártszelvényből az ajánlott 40 cm-nél magasabb lábakat hegesztettünk – így nemcsak a téli ráfagyást akadályoztuk meg, de a szerelés is kényelmesebb volt.
Ezalatt megérkezett a puffertartály is, így elkezdődhetett a munka a kazánházban: elkészítettük a csőhálózatot a puffer és a padlófűtés osztó-gyűjtője között, és kifúrtuk a falat a hőszivattyú bekötéséhez.
A nagy nap: megérkezik a hőszivattyú
A megrendeléstől számított 60. napon jött a hír: a hőszivattyú megérkezett a budapesti vámraktárba. A fennmaradó vételár kifizetése és a vámkezelés után végre megérkezett hozzánk a rendszer szíve!
Bár a fűtőberendezés Kínában készült, a burkolat lebontása után beigazolódott a szállító ígérete: az alkatrészek zöme ismert német, japán és svéd gyárakból származott. Siemens vezérlő, Schneider elektronika, Swep hőcserélő, Hitachi kompresszor. „Hmmm, ez reménykeltő” – gondoltuk.
Az összeszerelés finom részletei
A 115 kg-os gépet a helyére emeltük, a lábazat és a gép közé rezgéscsillapító gumibakokat tettünk, majd rögzítettük. Jól nézett ki! A monoblokkos rendszer sajátossága, hogy minden hőtermelő folyamat a kültéri egységben zajlik, így a házba már a kész, meleg víz (max. 60°C) érkezik az 5/4″-es csöveken keresztül. A bekötés után minden csőre vastag hőszigetelő csőhéjat húztunk.
Az elektromos bekötést a beüzemelő szakemberre bíztuk, de a villanyszerelőnk előkészítette a kazánházban a 16 Amperes, „C” karakterisztikájú lomha kismegszakítóval biztosított aljzatot.
Párbeszéd a szomszédokkal: biztonság és költségek
A telepítés során néhány érdeklődő szomszéd is átjött, azt gondolva, hogy valamilyen nagy klímát szerelünk. Meglepődtek, amikor kiderült, hogy elsősorban fűteni fogunk vele. Bár hallottak már a hőszivattyúról, a lényegét nem ismerték.
Érdekes volt, ahogy együtt számoltuk ki, milyen kiadásoktól mentesültünk azzal, hogy nem a gázfűtést választottuk. A leglátványosabb tétel a gázkazánhoz szükséges kémény volt, amelynek több százezer forintos árát mindenki sokallta.
És persze a legfontosabb a biztonság: nem kell tartanunk sem a szénmonoxid-mérgezéstől, sem a robbanásveszélytől.
4.) Az utolsó lépés: a hőszivattyú beüzemelése és a hasznos tanácsok
A gépészeti rendszer teljes összeállítása után következett az utolsó, de legfontosabb lépés: a hőszivattyú szakszerű beüzemelése, amely a garancia érvényesítésének is elengedhetetlen feltétele.
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.
Megérkezik a szakember
A beüzemelés zökkenőmentesen zajlott.
A szakember, Krizsán Károly, először is megdicsért minket, ami rendkívül jólesett: elismerően szólt arról, milyen gondosan és szakszerűen készítettük elő a hőszivattyú fogadását (például a faláttörés precizitását külön dicsérte) és a gépészeti rendszert.
A folyamat a következőképpen zajlott:
Ellenőrizte a klímagáz mennyiségét és nyomáspróbát tartott a csatlakozásoknál.
Bekötötte az elektromos vezetékeket a kazánházban előkészített kismegszakítóba.
Átvizsgálta a csőtermosztát és a keringető szivattyúkat vezérlő érzékelők elhelyezését.
A kezelőpanelen keresztül elindította a rendszert.
Egy kis bökkenő: amikor a technika „lelke” megmutatkozik
Az indítást és leállítást négyszer-ötször megismételve Károly a rendszer finomhangolását, programozását végezte, amikor a kezelőpanel váratlanul „megadta magát”. Úgy tűnik, lelke van a gépnek, és valami nem tetszett neki a belsejében. A kezelőt cserélni kellett, de a csere után már minden rendben működött.
A teljes beüzemelés, a cserével együtt, nagyjából 3-4 órát vett igénybe. A végén a szakember kitöltötte a géphez tartozó hivatalos „protokoll lapot” (ezzel érvényesítve a garanciát), és részletesen megmutatta a hőszivattyú kezelését.
Karbantartási tanácsok a hosszú élettartamért
A legfontosabb tanács a hatékonyság megőrzésére vonatkozott:
Az elpárologtató tisztán tartása: A hőszivattyú hátulján található sűrű lamellás elpárologtatót mindig tisztán kell tartani. A rajta átszívott levegővel érkező falevelek, virágszirmok és egyéb szöszök könnyen eltömíthetik a bordákat, ami jelentősen rontja a gép hatásfokát.
További jó tanácsok, amikre figyelnünk kell:
Légtelenítés: A fűtési rendszernek teljesen levegőmentesnek kell lennie. Ha levegő marad a csövekben, a hőcserélőben nem tudja a fűtőgáz átadni a hőt a fűtővíznek.
Vízszűrő karbantartása: A hőcserélő elé beépített vízszűrőt időnként ellenőrizni és tisztítani kell.
Időjárás: Az eső nem árt a gépnek, a burkolat tökéletesen védi az elektronikát. A télen rárakódott és ráfagyott hó azonban csökkentheti a teljesítményt, ezt érdemes letakarítani.
Ezzel a lépéssel lezárult a hőszivattyú beépítésének története, és kezdetét vette a komfortos, gazdaságos és környezetbarát fűtés időszaka.
5.) Használat és tapasztalatok: amikor a valóság felülmúlja a várakozásokat
Nagy reményekkel vágtunk bele a hőszivattyú üzemeltetésébe a 2012-es beköltözés után, de őszintén mondhatjuk: a rendszer minden várakozásunkat felülmúlta.
A siker alapja: A ház adottságai
Mielőtt a számokra térnénk, fontos újra kiemelni a ház kiváló alapjait, amelyek nélkül ezek az eredmények nem lennének lehetségesek:
Fűtés: Kizárólag az alsó szinten, a padlóba vezetett csövekkel (padlófűtés).
Szigetelés: 30-as Leier téglafalak, 20 cm-es polisztirol szigeteléssel, a tetőtérben pedig 30 cm kőzetgyapot szigeteléssel. A nyílászáróknál a hőhidak kialakulását minimalizáltuk.
Az első tapasztalatok: A kezdeti „Hiba” és a megdöbbenés
Még a beköltözés előtt, a befejező munkálatok alatt temperáló fűtésre kapcsoltuk a rendszert. Tapasztalatlanul, folyamatos üzemben járattuk a gépet, és kicsit félve néztük a villanyórát. Itt ért minket az első pozitív sokk: a hőszivattyú még 22 fokos belső hőmérsékleten, optimalizálás nélkül sem fogyasztott többet napi 400 forintnál az akkori árakon.
Éles üzem: intelligens vezérlés és valós költségek
Az igazi teszt az első, a házban töltött tél volt. A három lurkó mellett a termosztátot stabilan 22 fokra állítottuk. A rendszer agya egy öntanuló Siemens termosztát, amely figyeli a külső és belső hőmérsékletet, és megtanulja a ház fűtési görbéit. Bár ez a készülék nagyjából háromszor annyiba került, mint egy hagyományos termosztát, az első szezon alatt visszahozta az árát a hatékonyabb működéssel.
Ennek köszönhetően a hőszivattyú vezérlőjén csak az alapértékeket kellett beállítanunk, a többit a rendszer automatikusan intézi.
És a lényeg, a számok: Egy tipikus téli hónapban, -2 és -7 °C közötti kinti hőmérsékletnél a rendszer fogyasztása a következőképpen alakult a 2013-2014-es években:
Fűtés + HMV (H-tarifával): kb. 315 kWh/hó, ami akkor ~8.041 Ft/hó volt.
Háztartási áram (világítás, főzés stb.): kb. 12.000 Ft/hó.
Teljes téli rezsi (vízdíj nélkül): kb. 20.000 – 24.000 Ft/hó.
Nyáron, amikor a hőszivattyú csak a használati melegvizet (HMV) készítette, a fogyasztása havi 2.000 Ft körül alakult az akkori árakon.
Fontos: Bár a forintban kifejezett összegek az akkori áramárakra vonatkoznak, a havi 315 kWh-s fogyasztási adat ma is tökéletesen mutatja a rendszer rendkívüli hatékonyságát.
A passzív házas működés titka
A kiváló szigetelésnek köszönhetően a ház viselkedése a passzív házakéhoz közelít. Az enyhébb téli napokon (pl. nappal 12-16°C) a fűtés teljesen ki van kapcsolva. A déli fekvésű ablakokon besütő nap elegendő ahhoz, hogy a belső hőmérséklet 20-22°C között maradjon, és az épület reggelre sem hűl ki.
A történethez hozzátartozik, hogy a rendszer hatékonyságát egy beépítésre váró hővisszanyerős szellőztető rendszerrel terveztük tovább fokozni, bizonyítva, hogy a fejlesztésnek sosincs vége.
Ez a több mint egy évtizedes tapasztalat bizonyítja, hogy egy jól átgondolt, precízen megépített és minőségi gépészettel ellátott otthon hosszú távon is képes a kimagasló komfortot rendkívül alacsony üzemeltetési költségekkel párosítani.
Számla, elszámolás, sárga csekk, amelyek bizonyítják, hogy a jól megépített hőszivattyús rendszer az igazi rezsistop!!!
(A forgalmazó megjegzése: a fent leírtak mutatják, hogy a hőszivattyú valóban rengeteg pénzt megspórol, ha már a tervezés szakaszában odafigyelnek a ház hőtartó képességének kialakítására!)