Hőszivattyú - Esté-Credit Side Kft.

E-mail

tibor.sulyok@gmail.com

Telefon

+36 20 268 9757

Cím

Győr, Hegyalja út 74.

Hőszivattyú

Fűtéskorszerűsítés az őskortól a hőszivattyúig …

egy rövid összefoglaló: hogy jutottunk el a meleg állatbőr prémekbe bújt őseinktől a hőszivattyút használó környezettudatos felhasználókig.

Az őskor

Az egyetlen emberfaj, amely eddigi tudásunk szerint ma is él a földön, a Homo sapiens. Valószínű a hideggel nem sok gondja akadhatott, mert a legrégebbi Homo sapiens foszíliák Afrikából – Etiópiában – kerültek elő, amelyek 200 000-300 000 évesek lehetnek.
Vándorlásuk során azonban eljutottak hidegebb tájakra is, ott már szükség volt védelemre a zordabb időjárás ellen. 
Mivel fotók, de még rajzok sem maradtak fenn azokból az időkből, így az ásatások, barlangrajzok mellett a fantáziánk szabta modellezés alapján képzelhetjük csak el az első fűtéskorszerűsítési módokat.

Ősünk előbb az elejtett vadállatok szőrével takarta be magát, ez védte a hidegtől, széltől, esőtől. 
A kezdetleges fűtésszabályzás egyetlen módja lehetett, hogy magára öltötte, vagy levetette a lenyúzott állatbőrt.

Állatbőrbe bújt ha fázott az ősünk

A tűz megismerése lehetett a kulcs,
hogy fennmaradtunk, és “elterjedhettük” a bolygónkon. A tűz nem csak meleget biztosított az őseinknek, de ízletesebb ételeket is fogyaszthatott, valamint védelmet nyújtott és elriasztotta a vadállatokat is.

Az első tüzeket valószínű a villámsújtotta növényektől szerezhették, esetleg a vulkánkitörések során jutottak így meleghez. Ezeket azonban őrizni, és táplálni kellett (biztosan eltelt több tízezer év, mire ennek a technikája általánossá vált).

A tűzcsiholás később jöhetett, talán mikor a kezdetleges kőszerszámokat “pattogtatták”? Összeütögettek köveket, és meggyulladhatott a szakálluk, vagy az alvóhelyet biztosító százaz szalma, moha, stb…
Nem tudni, de ezután már ők döntötték el, mikor gyújtanak tüzet a hideg ellen. Hőfokszabályzásra a közelebb-távolabb a tűztől módot alkalmaz(hat)ták.
Innen egy nagy ugrás az időben és elérkezett az…

Fűtéskorszerűsítés az őskortól a hőszivattyúig

Fűtéskorszerűsítés az ókorban ...

Ókor

Az ókor több mint 5000 éve alatt rengeteg változás ment végbe a világban, így a fűtéstechnikákban is.  Az ókori nomád népek fűtési módjai változatosak voltak, és függtek az adott nép által lakott területtől, az elérhető tüzelőanyagtól, és a nomád életmód sajátosságaitól. (De tisztában voltak a hőszigetelés fontosságával, ezért a sátraikat és saját magukat is vastag szőrbe burkolták a hideg ellen!) A tűz volt a legegyszerűbb és legelterjedtebb fűtési mód. Nyílt tűzhelyet építettek a sátrukban, és fával, gallyakkal, szénnel vagy trágyával fűtöttek. A tűzhelyet gyakran a lakósátor közepén helyezték el, hogy egyenletesen melegítse a teret. A füst elvezetésére nyílást hagytak a sátor vagy éppen a jurta tetején. Később – a gyorsabb helyváltoztatás és a komfort fenntartása érdekében – hordozható tűzhelyet készítettek, agyagból és még később fémből.
fűtéskorszerűsítés az ókorban

Az ókorban is menő volt már a fűtött padló

Az ókori görögök, de még inkább a rómaiak már fűtött padlót is használtak komfortfokozásra. A padló alá üregeket építettek, amelyekben tüzet gyújtottak. A meleg levegő a padlóburkolaton keresztül áramlott, és felmelegítette a teret.

Mivel a padló fűtése még csak fával volt megoldható, a tüzet folyamatosan táplálni kellett, és a hamut is el kellett távolítani. Erre a nem éppen könnyű munkára leginkább rabszolgákat alkalmaztak. Akik biztos, hogy nem fáztak, de az égéstermékek, a füstök és gázok nem tették kellemessé a fűtők feladatát.
A fűtésszabályzás sem volt egyszerű, leginkább az elégetett tüzelőanyag mennyiségével szabályozták a helyiségek hőmérsékletét.

Kép és részletes leírás a wikipédiáról 

Fűtéskorszerűsítés a középkorban...

A római birodalom bukásától számított középkor ezer esztendejében – nem volt ez akkor sem másként, mint manapság – a fűtési megoldások változatosak és régiónként, valamint társadalmi osztályonként is eltérőek voltak. A fűtött helyiség közepére rakott nyít tűzhelyek egyre inkább a falak felé vándoroltak, és megszületett a kandalló!
A középkorban a kandalló volt a legelterjedtebb fűtési mód. A kandallók nyitottak voltak, a füstöt a kéményen keresztül vezették el – rosszabb esetben – a helyiségbe távozott. Fával, gallyakkal vagy faszénnel fűtöttek, szegényebb helyeken szárított állati trágyát is használtak.
A kandalló a ház központi eleme volt. Fűtésre, főzésre, és társasági összejövetelekhez is használták. A nyílt tűzhely használata ugyan hatékony fűtést biztosított, de füstös és kormos is volt. A fűtés intenzitása itt is inkább a fűtőanyag mennyiségével – és az azt a tűzre rakó szorgalmával – volt szabályozható. 
Ebben az időben is fontos szerepe volt a lakók hőérzetének biztosítása állati bőrökkel, szőrökkel, és különféle kelmékkel.

Újkor, megsokszorozódtak a korszerűbb fűtésmegoldások.

18. század

A 18. században feltalálták a kályhát. A kályhák kisebbek,  hatékonyabbak voltak a kandallónál, és kevesebb füstöt bocsátottak ki, azt is irányítottan, a kéményeken keresztül. A kályhákat fával, szénnel és tőzeggel fűtötték.
Méretéből adódóan könnyebb volt mozgatni, és  elkülönült a tűz eredeti funkciója: külön volt konyhai eszköz, és a helyiségek fűtésére alkalmas szerkezet.
A szén- és vasbányászat növekedése elhozta az 1800-as években az öntöttvasat, és termékeny iparághoz vezetett a főzéshez és a fűtéshez egyaránt. Az öntöttvas bírta a hideg-meleg hőmérséklet-ingadozásait, ideális közeg volt előregyártott alkatrészek öntéséhez. Ideális volt dekoratív díszek készítésére. A Hollandiából és Angliából nagy számban kerültek a világ minden tájára a korai fémkályhák. 
Kezelésük könnyű, a fűtésszabályzásban megjelentek a szellőzőrostélyok, nyitásával-zárásával tudták a hőmennyiséget szabályozni.

XVIII. század, a kályhák feltalálása

19. század

Mint minden korban,  ekkor is jelentős eltérést mutatott a fűtéstechnológia,  ha a falvakat, vagy nagyvárosokat vizsgáljuk.
Parasztházakban a legegyszerűbb nyílt égésterű tűzhelyek mellett már a kemence volt a jellemzőbb fűtési mód, amiben a sütésnek is fontos szerep jutott.Fűtőanyag legtöbbször a fa volt, de a szárított trágyával történő fűtés a 19. század végéig – mint megújuló energia – megtalálható volt a falvakban.
A városokban inkább a kályhák, kandallók, cserépkályhák adták a meleget.
A nagyvárosok fűtési és melegvíz igényéhez viszont fel kellett találni a központi fűtést.
A központi fűtéshez óriási kazánokat használtak, amely meleg vizet vagy gőzt szolgáltatott a radiátoroknak. A kazánt fával, szénnel, olajjal fűtötték.
A gázfűtés elterjedése a 19. század végére tehető. És ebben a században lefektette a termodinamika második főtételének alapjait Nicolas Léonard Sadi Carnot, lehetővé téve a hőszivattyú tervezését, elterjedését.

Központi fűtés kazánja

A jelenkor fűtési megoldásai

A 20. század

elején a földgáz felfedezése és kitermelése lendületet adott a gázfűtés fejlődésének, és a gáz fokozatosan kiszorította / szorítgatja a kőszénbázisú gázt, a szenet és a fát.
A gázfűtés előnyei a hagyományos fűtési módokkal (fa, szén) szemben: kényelem, tisztaság, hatékonyság, környezetvédelem (lényegesen kevesebb káros anyagot bocsát ki a légkörbe, mint a hagyományos fűtési módok).
A gázfűtés elterjedése a következő tényezőknek köszönhető: gázvezetékek kiépítése, a gáztűzhelyek, kazánok elterjedése, kormányzati támogatások.
Manapság a gázfűtés a legelterjedtebb fűtési módok közé tartozik a világon. A gázfűtés kényelmes, tiszta, hatékony és környezetbarát fűtési mód.
A gázfűtéshez használt gázok: kőszénbázisú gáz, földgáz, biogáz és a hidrogén. A földgáz használata üvegházhatású gázok kibocsátását eredményezi, ezért a jövőben a biogáz és a hidrogén szerepe növekedhet a gázfűtésben.

21. század

A 21. században egyre nagyobb teret hódítanak a megújuló energiaforrásokból származó fűtési módok, mint a napenergia, a hőszivattyú és a biomassza (természetesen még hosszú ideig velünk maradnak a hagyományos fűtőanyagok, mint a fa, szén, gáz, olaj, stb…).

A fűtéskorszerűsítés előnyei

A fűtéskorszerűsítésnek számos előnye van:

  • Energiatakarékosság: A korszerű fűtési rendszerek kevesebb energiát fogyasztanak, ami alacsonyabb fűtési számlákat eredményez.
  • Környezetvédelem: A korszerű fűtési rendszerek kevesebb káros anyagot bocsátanak ki a légkörbe.
  • Komfort: A korszerű fűtési rendszerek egyenletes hőmérsékletet biztosítanak a lakásban.
Fűtéskorszerűsítés, Napenergiával

Fűtéskorszerűsítési tippek napjainkban

Ha fűtéskorszerűsítést tervez, íme néhány hasznos tipp:

  • Végeztessen energetikai auditot: Az energetikai audit feltárja a lakás hőveszteségének okait, kiszámolja a szükséges hőmennyiséget, és javaslatokat tesz a fűtési rendszer korszerűsítésére.
  • Válasszon korszerű fűtési rendszert: Számos korszerű fűtési rendszer közül választhat, mint a kondenzációs gázkazán, a hőszivattyú, a napkollektor, és a biomassza kazán. Ide sorolható még a napelem is.
  • Támogassa a fűtéskorszerűsítést: A fűtéskorszerűsítést számos állami támogatás segíti, érdemes a teljes összeget a korszerűsítésre fordítani.

A fűtéskorszerűsítés nem egyszerűen a rezsicsökkentés lehetősége, de befektetés, amely hosszú távon megtérül! Így (is) tudunk vigyázni Földünkre, amit csak kölcsön kaptunk az unokáinktól!

Fűtéskorszerűsítés az őskortól a hőszivattyúig
Az ősünk és a Nap, nekik köszönhetjük a létünket!

Az oldal létrejöttét segítette a BARD (a Google mesterséges intelligenciája), a WikipediA,
valamint több a fűtéssel kapcsolatban régebben született írás. Ezeket a képekre kattintva lehet elérni.