Milyen alkatrészek kellenek a hőszivattyúhoz?

Legfontosabb természetesen a hőszivattyú, és – ON/OFF rendszer esetén – a kötelező puffer tároló. Ezen kívül természetesen még jó néhány kisebb nagyobb, de egyaránt fontos alkatrészre szükség lesz.
Fontos megjegyezni itt is, hogy a hőszivattyús rendszerek kialakítása nem ördöngösség, de néhány szabályra kiemelten figyelni kell. És a gépésztervező alkalmazása rengeteg kellemetlenségtől kíméli meg a megrendelőt!
Összességük – az egyszerűség kedvéért – hidroblokk néven szerepelnek. Azokat az alkatrészeket hívjuk így, amelyek szükségesek egy jól felépített fűtés-hűtés rendszerhez.
Alább, a Meeting hőszivattyúkhoz szükséges alkatrészek listája…

Milyen alkatrészek kellenek a Meeting hőszivattyúk beépítéséhez?

Mi az a hőszivattyús hidroblokk?

Ilyen, és ehhez hasonló kérdések tisztázása érdekében készült ez az oldal. Bemutatjuk a hőszivattyús rendszer főbb alkatrészeit, és leírjuk azt is, hogy mi a szerepük, hozzávetőleges méretezésüket, stb…

Amennyiben ezzel kapcsolatos további kérdéseket kapunk, akkor azokra ezen az oldalon válaszolunk, tehát ha valami nem teljesen érthető, írjanak bátran, tegyék fel a kérdéseket:

Az alternatív fűtés-hűtés rendszer lelke a hőszivattyú és a puffertartály. (Jelen bejegyzésben a levegő-víz hőszivattyú rendszer alkatrészlistáját vesszük sorba, mivel ebből értékesítjük az éves hőszivattyú darabszám több mint 80%-át.)

Az itt látható rendszerrajz a minimális kiépítést mutatja be.

(Hangsúlyozzuk, hogy hiba nélkül üzemelő hőszivattyús rendszer záloga, a gyakorlott tervező, vagy felkészült gépész szakember, vagy gyakorlott víz-gáz szerelő alkalmazása!)

A rajzon balról jobbra:

Hőszivattyú, alatta a kondenzvíz leeresztő csonk (figyelni kell rá, hogy mínuszokban ne fagyjon a csepptálcába a víz).
Flexibilis csatlakozás a hőszivattyúhoz (megakadályozza az apró rezgések házba történő bevezetését).
Megfelelően méretezett csövek, hogy a hőszivattyú működéséhez szükséges tömegáram ne csökkenjen a csőátmérő és az idomok miatt.

Fali átvezetés. Figyelni kell, hogy megfelelő hely maradjon a hőszigetelés részére.
Áramláskapcsoló (piros kis négyzet). Az áramláskapcsolót 1-2 mérettel nagyobb „T” idomba kell elhelyezni úgy, hogy a belógó lemez ne érjen a csőközépnél beljebb. Az áramláskapcsoló fontos a hőszivattyú kompresszor védelmének biztosítására. Ha nincs megfeleló vízáramlás, akkor nem kapcsolja be a ventilátort, és a kompresszort.
Visszacsapó szelep. Megakadályozza – pl. ha vegyes rendszerben üzemel a hőszivattyú -, hogy ne fűtsük feleslegesen a hőszivattyú hőcserélőjét.
Folyadékszűrő. A rajzzal ellentétben inkább a visszatérő ágba építjük be.

Kiegyenlítő tartály: a fagyálló folyadék tulajdonságait figyelembe véve solár rendszerekhez is használt tágulási tartály típust kell beépíteni
Golyóscsap/golyóscsapok. Újabban szűrővel integrált golyóscsapokat építünk be, így olcsóbb megoldást kapunk a könnyebb tisztítás mellé.
(A világoskékkel jelölt alkatrészek a kiegészítő fűtőberendezést szimbolizálja (pl. napkollektor, elektromos kazán, stb).
Hőcserélő. A pontosan méretezett hőcserélő a hőszivattyú által megtermelt energiát szinte maradéktalanul adja át a puffertartálynak. A hőcserélő biztosítja a fagyállós kör (primer) leválasztását a belső (szekunder) kör/köröktől.

Puffertartály. Amennyiben a puffertartályban van növelt felületű hőcserélő (ilyen pl a HEIZER BSH puffertartály sorozat), akkor egyszerűbb kialakítást tudunk építeni nincs külső hőcserélő, egy keringető szivattyúval kevesebb kell, de a tartály maga drágább, mint a „sima” fűtési puffer
Fűtőpatron: a puffertartályba épített fűtőpatron azért lehet szükséges (ahol nincs más kiegészítő fűtés), mert a hőszivattyú teljesítményét nem számoljuk ki 100%-os igényre, hisz ritkán van -15°C hideg.

Tágulási tartály: a szekunder körbe is be kell építeni egy méretezett tágulási tartályt, amivel biztosítható a fűtési víz hőtágulása, és az állandó túlnyomás biztosítása.

Biztonsági csoport: a rajzon csak a puffertartály tetején látható a biztonsági csoport (nyomásmérő óra, biztonsági szelep, és automata légtelenítő), de természetesen a primer oldalon is be kell építeni. Helyesen a rendszer magas pontján, a légtelenítés biztosítása miatt. Szigeteléssel együtt kapható.

Keringetőszivattyú: ma már csak a frekvenciaváltós változatot építjük be. figyelni kell amegfelelő emelőmagasság és a szállítani szükséges vízmennyiség biztosítására.

Hőleadó felület: a szekunder oldal legfontosabb eleme, amely a meleget (hideget) biztosítja. A hőszivattyú kedvence a padló- és falfűtés, a mennyezet és Fan Coil fűtés-hűtés, esetleg az alacsony hőmérsékletre tervezett radiátorok.

Milyen alkatrészek kellenek még?

Ami nem látszik a képeken:

Hőszivattyút tartó állvány (40 cm magas), és az egész stabilitását biztosító lemezalap.
A csöveken a hőszigetelés (kültéren akár dupla szigetelést lehet alkalmazni).
Megfelelő teljesítményű kismegszakító(k) fi relével, a kültéri egység közelében vízhatlan dobozba építve. A kismegszakítók lehetőleg „C – lomha” karakterisztikájú legyen.
Elektromos kábelek: a képen látható (MD40D 16 kW) típusnál a betáp kábel 5x4mm2 sodrott rézvezeték; keringető szivattyú(k)hoz 3×1,5mm2 sodrott rézvezeték; 3 x 0,75-ös az áramláskapcsolóhoz.

A beállítást lehetővé tevő irányítópanel 4 eres vezetékkel
A puffertartály közepébe, merülő hüvelybe elhelyezett hőmérséklet érzékelő
Fagyálló folyadék koncentrátum. Az általunk forgalmazott Westech fagyálló 20 literes kannákban -70°C -os kapható.
Valamint a profi tervező és beépítő szakember.

Alkatrészek adatlapja

Tájékoztató a Meeting hőszivattyúkhoz szükséges alkatrészek „alap” műszaki adatairól:

(Az adatok tájékoztató jelleggel megadva. A helyszínt ismerő tervező szakmai indokok alapján felülbírálhatja ezeket.)

Tájékoztatás!
2021-től a Meeting ON/OFF hőszivattyúk nem kaphatnak Hőszivattyús tarifát, ezért a forgalmazást befejeztük. Az alkatrész ellátás természetesen folyamatos.

Amit helyette ajánlunk:
Japán Chofu inverteres hőszivattyúk
Power World inverteres hőszivattyúk