Monoblokkos hőszivattyú és puffertartály szerelési, bekötési vázlatok
Felhívjuk a figyelmet, hogy az alábbi rajzok elvi vázlatok! És nem helyettesítik a tervezők, vagy a hőszivattyús rendszerek beépítésében jártas épületgépészek munkáját!
A hőszivattyú beépítésének helyszínét ismerő épületgépész tervezővel, vagy a hőszivattyú szerelő szakemberekkel minden esetben egyeztetni kell. Még a vásárlás előtt egyeztetni kell hőszivattyú típusáról és a kiegészítő anyagok méretéről, teljesítményéről, stb… Különös tekintettel a hőszivattyú és puffertartályok közötti keringető szivattyú (P1) és a puffertartályokhoz tartozó hőcserélők mérete és típusa kíván körültekintést.
Fontos alkatrész még a tágulási tartály, a térfogatnövelő tartály, a szűrők, valamint a visszacsapó szelep. A levegő-víz monoblokkos hőszivattyúknál a fagyálló folyadékról nem szabad elfeledkezni, kötelező adalék!
1. Power World hőszivattyús rendszer és eszközei
A hőszivattyú közvetlenül egy PW Hydro Box kapcsolódik, így rengeteg helyszíni munkát lehet megspórolni.
A Hydro boxon keresztül fűthető (vagy igény szerint hűthető) a puffer tároló, és 3 járatú motoros szelepen keresztül a nagy hőcserélős HMV tartályt.
A teljes rendszer Westech fagyálló folyadékkal van feltöltve.
A pufferből osztó-gyűjtő osztja el a hőleadók felé a fagyállós folyadékot.
Fűtésre a padlófűtés, nagyméretű radiátor és fan coil használható.
Hűtésre a csendes Reverso 361° fan colt használhatjuk.
2. Hőszivattyú beépítési vázlata, ha csak a fűtés (esetleg hűtés) biztosítása a feladat:
Mivel cégünk lakossági piacra kizárólag inverteres monoblokkos hőszivattyúkkal foglalkozik (Chofu, Power World), ezek beépítési vázlatait mutatjuk be:
Megjegyzés:
az F1 jelű alkatrész a flexibilis csatlakozást mutatja. Ez hivatott arra, hogy a legkisebb rezonancia is a fűtésrendszer épületen belüli részeitől el legyen zárva.
Javasoljuk, hogy a hőszivattyú és puffertartály közötti vízpumpa (a P1 jelű keringető szivattyú) a visszatérő ágba legyen kötve. Indoka, hogy a „hidegebb” víz kíméli a vízpumpát.
Figyelem!
A gondosan megválasztott csőátmérő, keringető szivattyú és hőcserélő biztosítja a gyári előírásnak megfelelő tömegáramot. Alulméretezés esetén az áramláskapcsoló letilt!
A rendszer tartozéka még a biztonsági csoport (automata légtelenítő, nyomásmérő óra, 2,5 bar-os biztonsági szelep, stb…
3. Hőszivattyú és puffertartály beépítése, ha a fűtés és melegvízellátás a feladat:
Ezt a rendszert csak akkor ajánljuk jó szívvel, ha a napi melegvíz igény meghaladja a 200 litert!
Amire figyelni kell, hogy a tartályokba a hőszivattyú teljesítményéhez méretezett csőkígyós hőcserélő legyen. Az alulméretezett hőcserélő miatt a hőszivattyú kiáll hibára. Amennyiben ezt tapasztalják, nem a hőszivattyú a hibás, hanem a fűtésrendszer hidraulikája.
Megjegyzés: az NRV jelű alkatrész a visszacsapo szelep beépítésének helyét mutatja, a háromjáratú szelep mellett. Nagyon fontos, hogy a hőszivattyú zavartalan működéséhez elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű víz, ami képes eltárolni a hőszivattyú által megtermelt meleget. „Ökölszabály”: legyen a fűtési rendszerben 35-50 liter víz leadott fűtőteljesítmény kilowattonként.
4. Több hőszivattyú kaszkád beépítése: csarnok, hotel, iroda, sportközpont fűtés, melegvíz ellátás.
Kaszkádba akkor kötünk hőszivattyúkat, ha a fűteni kívánt terület akkora, amit már csak ipari – kereskedelmi teljesítményű hőszivattyú látna el.
Az meg ugye már a teljesítményéből, a több kompresszoros kiviteléből fakadóan hangos. Illetve hangosabb, mint az inverteres hőszivattyúk, amiből ha több dolgozik egyidőben, akkor is csendesebbek!
Megjegyzés: kaszkád kötésben szerelt hőszivattyúk rendkívül nagy tereket is képesek fűteni, hűteni. Nagyon fontos, hogy a hőszivattyú zavartalan működéséhez elengedhetetlen a jól méretezett hőcserélő, keringető szivattyú, puffer és HMV tartály.
„Ökölszabály„: puffertartályban levő hőcserélő hőleadó felülete = a hőszivattyú teljesítménye x 0,3. Ha külső hőcserélőt alkalmaznak, akkor a számtan így alakul: hőcserélő hőleadó felülete = hőszivattyú felvett villamos teljesítménye x 0,5.
5. Hőszivattyú, napkollektor és kombi puffertartály (fűtés és HMV) beépítési vázlata
Ebben az összeállításban kihasználhatjuk maximálisan a Nap erejét a HMV (háztartási melegvíz) készítésénél.
A hőszivattyú télen fűt és melegvizet készít, amennyiben hosszabb ideig ragyogó napsütés van – bár lehet hideg – mégis van kicsi „nyereség” a melegvíz termelésben. A napkollektoros rendszerek közül mi a Westech vákuumcsöves megoldását javasoljuk, mert nagyobb „nyereséget” biztosítanak a sík kollektorral szemben.
Nyáron pedig lehet el sem indul a hőszivattyú, mert a napkollektor elkészíti a melegvizet az esetek 80-85%-ában. (Ha rossz idő van, akkor meg ott van a hőszivattyú.)
Figyelem!
– Ha így készül a hidraulikai rendszer, a hűtésre nincs mód!
– Meeting ON/OFF tips hőszivattyúkat már nem forgalmazunk, mert nem kaphatnak hőszivattyús tarifát.
6. Hőszivattyú és hidrováltó (hidraulikus váltó) beépítésének vázlata
A hidrováltót abban az esetben javasoljuk, ha nincs megfelelő méretű hely a puffertartály részére. Igazából ezt az indokot lehet elfogadni, mert a puffertartály – mint már több helyen is leírtuk – lényeges az ON/OFF rendszerű hőszivattyúk esetében az energiatakarékosság miatt!
A hidrováltó esetén figyelni kell, hogy a megfelelő tömegáramot biztosítania kell a hőszivattyú részére, tehát fontos a méretezése! Ugyan így méretezni kell a keringetőszivattyúkat is. Ebből kettő kell, egy a hidrováltó előtt, egy pedig utána.
A hidrováltós megoldásnál ügyelni kell, hogy a teljes fűtési rendszert fagyálló folyadékkal kell feltölteni.
7. CHOFU - Jpán - inverteres hőszivattyú szerelési vázlat rajza:
A Chofu hőszivattyús rendszer vázlatrajz elemei:
1. Hőszivattyú; 2. Rezgéscsillapító betét; 3. Háromjáratú motoros szelep; 4. HMV tároló; 5. Elektromos kazán (bivalens mód); 6. Puffertároló (hidraulikus váltó); 7. Háromjáratú motoros szelep; 8. Keringető szivattyú; 9. Hőmérő szenzor; 10. Pára érzékelők; 11. távirányítók, kezelők.
8. Egyszerűsített Chofu hőszivattyú beépítési vázlat
Chofu hőszivattyú:
(figyelem, a rajzról hiányoznak egyéb gépészeti elemek.)
Hőszivattyú, 3 járatú motoros szelep, kombi puffer tároló (fűt, hűt az alsó részben, HMV-t tárol a felső részében), keverőszelep, keringető szivattyúk, padlófűtés, és Fan Coil fűtés-hűtés.
A 3 az 1-ben kombi puffer tartály nagy előnye, hogy kisebb helyet foglal, mint két tartály.
Az elérhető típusok: 80/200, 100/300 és 120/400 liter..
HMV tartály hőszivattyúhoz
Személyes megjegyzés:
Hosszú évek óta valljuk, hogy hőszivattyúval csak akkor gazdaságos háztartási melegvizet (HMV) készíteni, ha a család naponta 250-300 liternél több forró vizet használ!
Amennyiben ennél lényegesen kevesebbet, akkor – energetikai megfontolás ide- vagy oda, a villanybojler a gazdaságosabb megoldás.
Pl. egy Ariston Velis Evo 100 literes okos bojler felszerelve sem kerül többe, mint 200 ezer forint, és folyamatosan van melegvíz (alár 70 fokos).
És még egy nagyon fontos érv a villanybojler használata mellett: a hőszivattyú élettartama jelentősen nő! Hiszen ha a melegvizet is a hőszivattyú biztosítja, akkor a gépünk egész évben 0-24 órás szolgálatban van, és ide oda kapcsol a melegvíz készítés és a fűtés-hűtés között. Minden váltás kompresszor megállással és újra indulással jár, s tudjuk, a kompresszor indulásának száma erősen befolyásolja annak élettartamát!
Ha viszont indokolt hőszivattyúval készíttetni a melegvizet, mert a nagyobb mennyiséget már célszerűbb (a min. 4-szer kevesebb energia felhasználás miatt) HMV tárolóba készíteni, itt egy vázlatrajz, miként kössük össze a két rendszerelemet.
Nem szabad viszont elfelejteni a HMV tartály hőcserélő méretének meghatározását (ökölszám, de jól használható):
Hőszivattyú leadott névleges teljesítménye x 0,3 = hőcserélő felület. Tehát egy 16 kW-os hőszivattyú akkor tudja megfelelően leadni a hűtőközeg által termelt meleget, a a HMV tároló belső hőcserélő felülete eléri a 4,8 m2-t!
A többlet beruházási ár a villanybojler a a hőszivattyús melegvízet biztosító hidroblokk között 4-500 ezer forint. Érdemes előtte számolni, kinek mi éri meg jobban rövid- és hosszútávon!
Ipari hőszivattyú, HMV és puffer tartály szerelési, bekötési vázlat
Az ipari hőszivattyúk installálása nem nehezebb, mint a lakossági hőszivattyú szerelés, csak minden nagyobb kicsit.
Felkészültebb a szerelő brigád, nagyobb, robosztusabb gépeket használnak. Nagyobb a csövek, idomok átmérője, és természetesen nagyobb teljesítményű a beépíteni kívánt keringető szivattyú is.
A vázlatrajzon egy hőcserélő nélküli kialakítás látható, ahol a HMV tartály belső hőcserélője választja ketté a fagyállós kört a használati melegvíztől, és a teljes fűtési rendszer fagyállóval van töltve.
(Igaz a hír, kicsit ront a fagyálló a fűtési hatásfokon, cserébe viszont nem kell hőcserélő, még egy keringető szivattyú, és a fűtésrendszer kevésbé hajlamos az eliszapodásra.)
Amennyiben inkább hőcserélőt alkalmazunk, akkor annak szakszerű méretezése nagyon fontos!
Víz-víz rendszerű hőszivattyús rendszer szerelési rajza itt
A fenti szerelési rajzok alapján a hőszivattyú és puffertartály összekötése egyszerű, de hangsúlyozzuk, a tervező és/vagy hőszivattyú szerelő bevonása a helyi installációba elengedhetetlenül fontos! Kiemelten fontos, hogy megfelelő méretezésű hőcserélő, keringetőszivattyú, fagyálló és csőtmérő kerüljön a rendszerbe!
Amennyiben van Önnek hőszivattyús rendszerhez hasonlóan jó megoldást bemutató rajza, kérjük küldje el, és a forrás megnevezésével közkinccsé tesszük. Hisszük, hogy van még rengeteg információ, amivel a hőszivattyús fűtési rendszereket ismertebbé lehet tenni.
Mennyibe kerül a hőszivattyús rendszer kialakítása? Kérjen tőlünk árajánlatot, és nézze meg a hőszivattyú árlistát
Ismételten felhívjuk a figyelmet rá: a hőszivattyú beépítésének helyszínét ismerő épületgépész tervező, vagy a hőszivattyú szerelő szakemberek véleményét minden esetben kérjék ki!
