Ez egy rendkívül fontos kérdés, amivel nap mint nap találkozunk.
A szkeptikusok hangja jogos és érthető, hiszen egy hőszivattyús rendszer beruházási költsége valóban jelentős lehet. Az a kijelentés azonban, hogy „soha nem térül meg”, egy mára már megcáfolt, leegyszerűsítő általánosítás.
Az alábbiakban összefoglaljuk, mit gondolunk erről, és miért ajánljuk a hőszivattyút, szinte mindenhova…
A hőszivattyús beruházás megtérülése: tények és tévhitek
Először is fontos leszögezni: a kérdés nem az, hogy a hőszivattyú megtérül-e, hanem az, hogy milyen feltételek mellett és mennyi idő alatt térül meg. A válasz minden épületnél és felhasználónál egyedi.
1. Mit hasonlítunk mihez? (A kiindulási alap)
A megtérülés drámaian függ attól, hogy milyen rendszert váltunk ki:
Régi, pazarló fűtés (pl. elavult gázkazán, vegyes tüzelés, direkt elektromos fűtés): Ilyen esetekben a rezsiköltség-csökkenés annyira jelentős, hogy a megtérülés gyors és egyértelmű.
Modern kondenzációs gázkazán: Itt a megtérülés lassabb, de a többi előnyt (lásd később) is figyelembe kell venni.
Új építés: Ez a legfontosabb pont! Itt nem a gázkazán cseréjéről, hanem a kiépítés költségéről van szó. A helyes összehasonlítás:
Hőszivattyús rendszer teljes költsége
vs.
Gázkazános rendszer teljes költsége (gázkazán + kémény + gázterv és engedélyezés + KLÍMARENDSZER kiépítése). Ha a hűtési funkciót is beleszámoljuk, az árolló azonnal sokkal kisebbre zárul, vagy eltűnik!
2. Az épület számít, nem csak a fűtőberendezés! (Az energetika)
A hőszivattyú nem csodaszer, hanem egy hatékony hőtermelő. A hatékonysága az épület energetikájától függ.
Jól szigetelt épület + padlófűtés/falfűtés: A rendszer alacsony hőmérsékleten, rendkívül hatékonyan (magas COP értékkel) működik. A megtérülés gyors.
Szigeteletlen ház + régi, kis öntöttvas radiátorok: A gépnek magas hőmérsékletű vizet kell előállítania, ami rontja a hatásfokát. Itt a megtérülés lassú vagy bizonytalan lehet önmagában. Az ilyen épületeknél a hőszivattyús beruházásnak a hőszigeteléssel és/vagy a hőleadók cseréjével (vagy az R290 propán, magas hőmérsékletű hőszivattyú alkalmazásával) kell párosulnia.
3. Az energiaárak és a kedvezményes tarifák
A megtérülést alapvetően befolyásolják az aktuális energiaárak. Bár a rezsicsökkentett gázár jelenleg kedvező, az átlagfogyasztás feletti piaci ár már a hőszivattyú felé billenti a mérleget. A legfontosabb tényező azonban:
H tarifa és GEO tarifa: A hőszivattyúk rendkívül kedvezményes áramtarifával üzemeltethetők a fűtési szezonban, ami drasztikusan csökkenti a működési költségeket és felgyorsítja a megtérülést.
4. A „Szent Grál”: kombináció napelemmel
Ez az a pont, ahol a szkeptikusok érvei végleg megdőlnek. Ha a hőszivattyús rendszert egy megfelelően méretezett napelemes rendszerrel kombináljuk, a fűtés-hűtés éves üzemeltetési költsége közel nullára csökkenthető. Ebben az esetben a beruházás egyértelműen, belátható időn belül megtérül, és utána gyakorlatilag ingyenes komfortot biztosít. (természetesen tudjuk, hogy a napelemeknek is ára van, de annak termelését másra is lehet fordítani. És a függetlenedés…)
5. A megtérülés nem csak pénz kérdése!
A kétkedők gyakran csak a forintban mérhető megtérülést számolják, pedig a hőszivattyú egyéb, azonnali előnyöket is nyújt:
Komfortnövekedés: Fűtés és hűtés egyetlen, automatizált, tiszta rendszerben.
Függetlenség és Biztonság: Csökkenti vagy megszünteti a gázfüggőséget.
Ingatlan Értéknövekedés: Egy modern, alacsony rezsijű fűtési rendszer jelentősen növeli az ingatlan értékét és vonzerejét.
Környezetvédelem: Helyi károsanyag-kibocsátás nélkül működik, csökkentve az ökológiai lábnyomot.
Válaszunk a kétkedőknek:
„A ‘soha meg nem térülő beruházás’ tévhite egy olyan korszakból származik, amikor a technológia még drágább volt, az energiaárak alacsonyabbak, és a rendszereket gyakran rosszul méretezték. Ma, a kedvezményes áramtarifákkal, az állami támogatásokkal és a napelemes rendszerekkel kombinálva egy gondosan megtervezett, az épület adottságaihoz illeszkedő hőszivattyús rendszer egyértelműen megtérülő beruházás. A kulcs a szakszerű, személyre szabott tervezésen van, nem pedig az általánosításokon.”
Van még valami: az soha nem merül fel egy gázkazán beépítésekor, hogy mikor térül meg a gázkazános beruházás. A hőszivattyú előtt csak az volt a fontos, hogy meleg legyen a lakás!
Ez egyfajta kettős mérce, ami a technológiai megszokásokból ered.
A gázkazán évtizedeken keresztül a központi fűtés alapértelmezett, megkérdőjelezhetetlen standardja volt. Olyan alapvető, szükségszerű kiadásként élt a köztudatban, mint a tetőcserép vagy a vízvezeték.
(Senki nem kérdezi meg, hogy „Mikor térül meg a tető?”, mert a funkciója – hogy ne ázzunk meg – alapvető szükséglet.)
A gázkazán esetében a funkció (ne fázzunk meg) ugyanilyen alapvető volt. A beruházás nem egy opció, hanem egy kikényszerített, szükséges költség volt a komfort eléréséhez.
Ezzel szemben a hőszivattyú, mint újabb, alternatív technológia, más megítélés alá esik. Mivel a „standard” megoldás már létezik (a gáz), a hőszivattyút a piac és a vásárlók is egy opcionális, választható beruházásként kezelik, aminek a létjogosultságát egyértelmű, forintosítható és gyors pénzügyi megtérüléssel kell igazolnia.
A helyes kérdés ma már más
A fenti gondolatmenete alapján a helyes válasz a szkeptikusoknak talán az, hogy ideje megváltoztatni a kérdést. A XXI. században, az energiaválságok és a klímaváltozás korában már nem az a kérdés, hogy „Mikor térül meg a hőszivattyú a gázkazánhoz képest?”.
A helyes kérdés ma már ez:
„Melyik az a gépészeti rendszer, ami a legalacsonyabb hosszú távú üzemeltetési költségek és a legtöbb extra előny (hűtés, függetlenség, ingatlanérték-növekedés) mellett biztosítja a komfortomat?”
Ha így tesszük fel a kérdést, a hőszivattyú már nem egy megtérülést igazolni kényszerülő „befektetés”, hanem egy rendkívül erős és racionális válasz egy alapvető szükségletre, ami maga a komfort. A gázkazán pedig csupán egy másik, egyre több kompromisszummal (gázár-függőség, hiányzó hűtési funkció, környezeti terhelés) rendelkező válasz ugyanerre a kérdésre.
Kérdése van, vagy eltérő véleménye? Írja meg, és közzétesszük, mert többen biztosan okosabbak vagyunk!
Élénk párbeszéd a hőszivattyúkról: Tények és tévhitek a Facebook oldalunkon
Ahogy vártuk, a hőszivattyúk előnyeiről és megtérüléséről szóló bejegyzésünk komoly érdeklődést és élénk vitát váltott ki Facebook oldalunkon. Számos érv és ellenérv ütközik, ami tökéletesen mutatja, hogy a fűtéskorszerűsítés egy fontos és sokakat foglalkoztató kérdés.
Cégünknél örülünk a párbeszédnek, hiszen a legfőbb célunk a tiszta és tényszerű tájékoztatás. Hiszünk abban, hogy a megalapozott döntéshez minden szempontot meg kell vizsgálni.
Nézze meg Ön is a kibontakozott vitát, és ha van releváns, építő jellegű tapasztalata vagy kérdése, szóljon hozzá Ön is a bejegyzés alatt!
A beszélgetés itt zajlik: https://www.facebook.com/west.hoszivattyu/
Így kerülje el a milliós kárt!
KÖZELEDIK A TÉL! – A monoblokk hőszivattyúk fagyvédelme: Így kerülje el a milliós kárt! A tél közeledtével minden monoblokk hőszivattyú-tulajdonosnak fel kell készülnie a leghidegebb időszakra.
Uponor padlófűtés rendszer jöhet?
Mostantól már kollégáink is vállalják – a hőszivattyú telepítésén kívül – az UPONOR Minitec vékony padlófűtési rendszer komplett kialakítását.
Hőszivattyú lelke: a légáramlás
Mekkora légmennyiség szükséges egy monoblokkos hőszivattyú működéséhez? Egy átlagos családi ház hőszivattyúja óránként több ezer köbméter levegőt áramoltat át magán.
A stabil működés garanciája
Miért kell a primer körbe a hőszivattyú és a hőcserélő közé térfogatnövelő és tágulási tartály is?
Ez egy fontos szakmai kérdés. A válasz a hőszivattyús
Kreatív grafikust keresünk
Csatlakozz hozzánk! Kreatív grafikust keresünk a megújuló energia élcsapatába. A munkánk egyszerre műszaki és emberközeli, a missziónk pedig fontos.
Ehhez a misszióhoz keressük azt a
Hőszivattyú megtérülés. Tények és tévhitek
Egy rendkívül fontos kérdés, amivel nap mint nap találkozunk. A szkeptikusok hangja jogos és érthető, hiszen egy hőszivattyús rendszer beruházási költsége valóban jelentős lehet.