Fiatal házaspár keresett bennünket, és hőszivattyús rendszer kiépítésére kértek ajánlatot. Konkrét elképzelésük volt, talajkollektoros rendszert fognak készíttetni! Az tisztán látszott az első levélváltás és személyes találkozót követően, hogy utána olvastak alaposan az interneten. Tudták, hogy nem a legolcsóbb hőszivattyús beruházást választották, de a közel passzívházas megoldáshoz jól illeszkedik a talajkollektoros hőszivattús rendszer. Több hónapon követhetik nyomon az érdeklődők, hogy találtunk egymásra – megrendelő és kivitelező – miként alakulnak a munkák, hogy készül el a hőszivattyús energetikai beruházás…
Talajkollektoros hőszivattyú…
rendszert akarunk építeni, ehhez keresünk kivitelezőt, és szakmai tanácsadót, mivel a munkák egy részét magunk akarjuk elvégezni. Ezzel az elhatározással kerestek bennünket, és örömmel vállalkoztunk, mert látható volt, jól felkészült megrendelővel van dolgunk.
Ezt tudták a talajkollektoros hőszivattyúról:
A talajkollektoros hőszivattyú a talaj hőjét veszi fel, emeli fel a hőmérsékletet, és ezzel az energiával felmelegíti (vagy lehűti) a házát. A talajkollektoros hőszivattyú ugyanazon a hűtési ciklusban működik, mint a háztartási hűtőszekrény, de a ciklust fordított irányban használja, hogy fűtést és használati melegvizet készítsenek. A hűtéskor felhasználhatják akár passzívan a talajköröket, így mégjobban megfelel az alacsony hűtési igényeknek, vagy a hőszivattyút bekapcsolva alacsonyabb hőmérsékletű hűtési igényeket is ellát. Szerencsés, ha a téli időszakban “lerabolt” hőenergiát nyáron – a hűtés során – “visszatápláljuk” a talajba. Ez jelentős fűtőanyag megtakarítást és jelentős szén-dioxid-kibocsátáscsökkentést eredményezhet.
A talajkollektoros hőszivattyú használatának előnye a hatékonyság.
A hőszivattyú teljesítményének minden kWh -jához körülbelül három vagy négy kWh energiát veszünk ki a talajból. Az épülethez jutó hő és az elfogyasztott elektromos energia arányát teljesítmény-együtthatónak (COP) nevezik. Leegyszerűsítve: vásárol 1 kWh villamosenergiát, és a természettől kap még 3 vagy 4 kWh energiát, ingyen.
Kifizetődő, jó üzlet !!!
A kollektoros rendszer elemei:
hőszivattyú, talajkollektor, szerelő akna (ahol az osztó-gyűjtő lesz kialakítva), és a gyűjtőcsö (amely összekapcsolja a kültéri és beltéri egységeket).
Keringető szivattyúk amelyek az energiát – fagyállóval kevert vízen keresztül – a rendszerben mozgatják; különböző automatikus és kézi szelepek.
Puffer tartály az energia tárolására, (akár egy forró tároló a melegvíz biztosítására), tágulási tartályok, időjárás figyelő vezérlőrendszer, különféle átmérőjű villamoskábelek, szigetelések, stb, stb…
Most még fű és bokrok, de… Ide kerülnek majd a kollektor csövek:
Így kezdődött a hőszivattyús kapcsolatunk:
A fűtendő alapterület kb. 160nm, a ház egyszintes.
Mellékelem továbbá a gépész tervező számításait… Köszönöm, T.Z.
Az első helyszíni bejárás alkalmával találkoztunk az épület generál kivitelezőjével is. Szakértelme meggyőző, kérdései lényegre törőek voltak.
A tulajdonosokkal megbeszéltük, hogy a talajkollektornak szükséges területen bokrokat, fákat telepíteni nem lehet, mert azok gyökérzete tönkreteheti a kollektor csöveket, illetve elfagyhat a gyökérzetük.
Mekkora terület szükséges, és mekkora legyen a kollektor cső hossza?
Belső munkák, hidraulika összeállítása:
Időközben elkészült az alapozás, a falazás és a helyére kerültek a födémgerendák.
A gondos kivitelező már előre elhelyezett 3 db 110 mm-es védőcsövet, amelybe majd belehúzzuk a talaj kollektorok osztó-gyűjtőjéről a hőszivattyúhoz menő KPE csöveket, elektromos kábeleket, mérőszondákat.
Mikor már majdnem minden összeáll, akkor bekopog Murphy, és ….
Amit el lehet képzelni, minden előfordult: elcserélt gép (csak fűteni tud a helyszínre szállított hőszivattyú; természetesen nincs raktáron a szükséges típus; repülőgépes szállítás, minden nyűgével és túlárazott fuvardíjakkal; stb, stb, stb…..
A végén úrrá lett a nehézségeken a tulajdonos segítőkész hozzáállása, Krieser József profizmusa és eljött a beüzemelés ideje (2019.08.23.).
Mivel a repülőgépes szállításkor a klímagázt leszivattyúzzák a gyárban, azt a helyszínen kell újra tölteni. A klímagázzal dolgozó Kelemen József kollégánk két lépésben feltölti a hőszivattyút.
Ééééés, elindult 🙂
A működési tapasztalatokról a későbbiek folyamán beszámolunk!
