Milyen előremenő vízhőmérséklet és hatásfok várható radiátoros fűtésnél?
A hőszivattyú üzemeltetési költségét és hatásfokát (COP értékét) közvetlenül az határozza meg, milyen meleg vizet kell előállítania a radiátorok számára:
| Fűtési rendszer / állapot | Szükséges fűtővíz °C | Várható hatásfok (COP) | Üzemeltetési értékelés |
| Padlófűtés (referencia) | 30–35 °C | Kiváló (4,5–5,5+) | Ideális, legalacsonyabb rezsi |
| Fan-coil rendszer | 35–45 °C | Nagyon jó (4,0–4,8) | Kiváló fűtésre és hűtésre is (bővebben: Radiátor vagy fan-coil összehasonlításunkban) |
| Jól méretezett radiátoros rendszer | 45–50 °C | Jó (3,5–4,2) | Gazdaságos, R32 és R290 géppel is jól működik |
| Magasabb előremenőt igénylő radiátoros rendszer | 55–70 °C | Megfelelő (3,0–3,6) | R290 propán hőszivattyúval radiátorcsere nélkül is kivitelezhető |
| Régebbi EVI / R134a magas hőmérsékletű gépek | 70–75 °C | Alacsony (< 2,8) | Elavult technológia – ma már korszerű R290 inverteres gépekkel váltjuk ki |
Mennyibe kerül egy radiátoros hőszivattyús rendszer kiépítése?
Egy meglévő radiátoros családi ház fűtéskorszerűsítése (6–24 kW teljesítménytartományban, R290 monoblokkos hőszivattyúval, puffertartállyal, hidraulikai szerelvényekkel, rendszerátmosással és szakszerű beüzemeléssel) jellemzően 1,8 – 4,5 millió Ft közötti beruházást jelent a meglévő gépészet állapotától függően. Megfelelő tervezéssel és H-tarifás elszámolással a fűtési költség akár 40–55%-kal is kedvezőbb lehet a hagyományos gázfűtésnél.
👉 Szeretné tudni, az Ön házánál pontosan mennyibe kerülne az átállás? Kérjen helyszíni felmérést vagy előzetes kalkulációt mérnökeinktől!
Mekkora hőszivattyú kell radiátoros fűtéshez?
Radiátoros rendszereknél a pontos hőszükséglet-számítás elengedhetetlen, mert ugyanaz a hőszivattyú-teljesítmény kisebb alapterületet képes kifűteni magasabb vízhőmérsékleten, mint padlófűtés esetén.
Ökölszabály egy pl.: 10 kW-os monoblokkos inverteres hőszivattyú fűtési kapacitására:
- Padlófűtés esetén (35 °C): kb. 120–140 m²
- Fan-coil hőleadókkal (40–45 °C): kb. 90–100 m²
- Radiátoros fűtés esetén (45–50 °C): kb. 65–80 m² (jól szigetelt épületben)
A hőszivattyúk ára itt:
Gyors becslés radiátoros rendszerhez. 35 W/m³ hőigénnyel számolunk, és feltételezzük, hogy a hőszivattyú −15 °C-ban a névleges teljesítményének 70%-át adja le.
Tájékoztató becslés. A pontos méretezéshez az épület hőveszteségét, a radiátorok hőleadását és a hőszivattyú teljesítményét is ellenőrizni kell a tervezett üzemi körülmények között.
Hibrid megoldás: Megmaradhat a régi gázkazán a hőszivattyú mellett?
Igen! Ha meglévő radiátoros rendszere van, és egy jól működő gázkazán is rendelkezésre áll, a hibrid fűtési rendszer az egyik legbiztonságosabb és leggazdaságosabb megoldás:
A fűtési idény 85–90%-ában (enyhébb és átlagos téli napokon) kizárólag a hőszivattyú dolgozik kiváló hatásfokkal és olcsó H-tarifás árammal.
Extrém téli hidegben (-10 °C alatt), amikor a radiátoroknak magasabb vízhőmérsékletre van szükségük, a vezérlés automatikusan átadja vagy kiegészíti a fűtést a gázkazánnal (bivalens üzemmód).
Előnye: Nem szükséges túlméretezni a hőszivattyút a leghidegebb téli napokra, így alacsonyabb a beruházási költség, és kettős üzembiztonságot kap az épület.
Lehet hőszivattyúval radiátort fűteni? Igen, de nem mindegy, hogyan!
A fűtéskorszerűsítés során az egyik leggyakoribb kérdés, amit a radiátorral fűtő háztulajdonosok feltesznek: „Mekkora átalakítást kell elvégezni, hogy hőszivattyúval fűthessünk? Lehetséges egyáltalán kiváltani a gáz- vagy vegyes tüzelésű kazánunkat?”
A rövid és biztató válaszunk: IGEN, lehetséges, ha bizonyos feltételek teljesülnek.
A téma sokakat érdekel, ezért az alábbiakban részletesen bemutatjuk a tapasztalatainkat és azokat az alapvető elvárásokat, amelyek megléte esetén egy hőszivattyú tökéletesen alkalmas lehet egy radiátoros rendszer gazdaságos üzemeltetésére.
(Fontos megjegyzés már az elején: A régi, vastag falú öntöttvas radiátorok esetében a normál hőszivattyúk nem jelentenek hatékony megoldást. Ezekhez a rendszerekhez szinte kizárólag a speciális, magas hőmérsékletű, R290 propán hűtőközeggel töltött hőszivattyúkat javasoljuk!)
Miért „szereti” a hőszivattyú a padlófűtést?
Ahogy azt már sokan tudják, a hőszivattyú akkor működik a leghatékonyabban és leggazdaságosabban, ha alacsony hőmérsékletű (jellemzően 35-45°C) fűtővizet kell előállítania.
Az olyan sugárzó felületű hőleadók, mint a padlófűtés, a falfűtés és a mennyezet fűtést-hűtés, hatalmas felületen adják le a hőt. Ennek köszönhetően a langyos víz is képes kellemes meleget teremteni a helyiségekben. (Ide sorolhatók a modern Reverso fan coil berendezések is, amelyek szintén hatékonyak alacsony vízhőmérséklettel.) Ez a hőszivattyúk ideális működési közege.
A radiátoros rendszer kihívása: a magas hőmérséklet
A hagyományos radiátorokat ezzel szemben arra tervezték, hogy egy viszonylag kis felületen, de nagyon forró (jellemzően 60-80°C-os), kazán által előállított vízzel fűtsenek. A legtöbb standard hőszivattyú, ha ilyen magas hőmérsékletű víz előállítására kényszerítik, drasztikusan veszít a hatékonyságából, ami magasabb villanyszámlát eredményez.
A sikeres átállás: radiátoros fűtés 3 fő feltétele
Akkor hát hogyan működhet mégis a dolog? Az alábbi három tényező együttes vizsgálata adja meg a választ.
I. A ház hőszigetelése (A legfontosabb!)
Ez mindennek az alapja. Egy jól szigetelt házban a hőigény jelentősen lecsökken. Ez azt jelenti, hogy a meglévő radiátoroknak már nem kell annyira forrónak lenniük ahhoz, hogy kifűtsék a helyiséget. Egy alapos (fal-, födém- és nyílászáró-) szigetelés után gyakran kiderül, hogy a régi radiátorok már 50-55°C-os vízzel is képesek a szükséges komfortot biztosítani.
II. A radiátorok mérete és típusa
A kulcs a hőleadó felület nagysága. A modern, több sorból álló acéllemez (lap-) radiátorok sokkal nagyobb felülettel rendelkeznek, mint a régi öntöttvas vagy tagos radiátorok. Ha a meglévő radiátorai kellően nagyok, „túlméretezettek” az épület csökkent hőigényéhez képest, akkor valószínűleg alkalmasak lesznek a hőszivattyús fűtésre. Ha nem, akkor néhány kulcsfontosságú helyiségben a radiátorok cseréje nagyobb méretűre megoldást jelenthet.
III. A megfelelő hőszivattyú kiválasztása
Itt válik szét a technológia:
Standard Inverteres Hőszivattyúk (pl. R32): Tökéletes választás, ha a ház jól szigetelt ÉS a radiátorok elég nagyok ahhoz, hogy 50-55°C-os vízzel is komfortot biztosítsanak.
Magas Hőmérsékletű Hőszivattyúk (R290 Propán): Ezek a készülékek a játék megváltoztatói. Képesek akár 70-75°C-os fűtővizet is gazdaságosan előállítani. Ideális megoldást jelentenek gyengébben szigetelt házakhoz vagy olyan épületekhez, ahol a meglévő, kisebb méretű radiátorokat nem szeretnék lecserélni.
Összefoglalva: Igen, a hőszivattyú és a radiátor lehetnek jó barátok! A sikeres „kapcsolathoz” azonban elengedhetetlen a ház állapotának felmérése és a megfelelő típusú hőszivattyú kiválasztása.
Hőszivattyú a meglévő radiátoros rendszerhez: a sikeres átállás műszaki titkai
Amikor egy meglévő radiátoros rendszert szeretnénk hőszivattyúval korszerűsíteni, a legfontosabb kérdés, hogy a meglévő hőleadók képesek-e hatékonyan működni az új technológiával. A válasz a radiátorok eredeti méretezésétől függ.
Az ideális eset: kondenzációs kazánhoz méretezett radiátorok
Amennyiben a radiátorokat már eleve egy modern, kondenzációs gázkazánhoz méretezték, amely alacsonyabb (pl. 50-60°C) vízhőmérséklettel üzemel, akkor a helyzet viszonylag egyszerű. Ebben az esetben a radiátorok valószínűleg elég nagyok ahhoz, hogy egy standard hőszivattyú által előállított 50-55°C-os vízzel is kellemes meleget biztosítsanak.
Fontos műszaki részlet: Még ebben az ideális esetben is ügyelni kell arra, hogy a hőszivattyú kültéri egységét a házzal összekötő csőszakasz (primer kör) megfelelő átmérőjű legyen. A hőszivattyúknak a kazánoknál nagyobb vízáramra (tömegáramra) van szükségük a hatékony hőátadáshoz. A nem megfelelő, alulméretezett csövek rontják a hatásfokot és a rendszer élettartamát.
A gyakoribb eset: hagyományos kazánhoz méretezett radiátorok
A legtöbb régebbi épületben a radiátorokat egy hagyományos (olaj-, fa-, gáz- vagy vegyestüzelésű) kazánhoz tervezték. Ezek a rendszerek jellemzően 60°C feletti, gyakran 70-80°C-os vízzel üzemeltek.
Egy standard hőszivattyút ebbe a rendszerbe változtatás nélkül beépíteni súlyos hiba, mert a gép vagy nem tudja kifűteni a házat, vagy folyamatosan erőlködve, rendkívül gazdaságtalanul fog működni.
A megoldás: A fűtőfelület növelése, vagy az R290 propán hőszivattyú használata
A változtatás ebben az esetben a radiátor fűtőfelületének a növelését jelenti. Ez első hallásra ijesztően és költségesen hangzik, de a gyakorlatban legtöbbször nem a teljes rendszer cseréjét jelenti.
Gyakran elegendő csupán néhány, kulcsfontosságú helyiségben (pl. a leghidegebb északi szobában vagy a legnagyobb nappaliban) a meglévő radiátort egy modernebb, nagyobb felületű, több sorból álló lapradiátorra cserélni. Azt, hogy pontosan mekkora és hova szükséges új radiátort beépíteni, egy tapasztalt fűtésszerelő a gyártói adatok alapján, vagy egy gépésztervező pontos számításokkal tudja meghatározni.
A radiátoros hőszivattyús rendszer felépítése és kötelező elemei
Egy korszerű R290 propán monoblokkos levegő–víz hőszivattyús rendszer egyetlen berendezéssel képes ellátni az épület fűtését, nyári hűtését (fan-coilokkal) és a használati melegvíz (HMV) készítését is.
Miért nélkülözhetetlenek az alábbi rendszerelemek radiátoros átállásnál?
- 100–200 literes puffertartály (térfogatnövelő): Kiegyenlíti a hőszivattyú működését, tárolja a megtermelt hőt, megakadályozza a sűrű ki-be kapcsolgatást (kompresszor-kímélés), és biztosítja a leolvasztási ciklusokhoz szükséges hőenergiát.
- Lemezes hőcserélő (rendszerleválasztás): Elválasztja a hőszivattyú fagyállóval töltött primer körét a meglévő radiátoros szekunder körtől. Különösen kötelező alumínium radiátoroknál a galvanikus korrózió megelőzése érdekében, valamint régi, szennyezettebb rendszerek védelmére.
- Vegyszeres rendszerátmosás és mágneses iszapleválasztó: A régi radiátorokban lerakódott magnetit (vasiszap) és vízkő pillanatok alatt eltömítheti a hőszivattyú hőcserélőjét. A visszatérő ágba épített mágneses iszapleválasztó a garancia és a hosszú élettartam alapfeltétele.
4. Keverőszelep (vegyes rendszerekhez): Ha a házban a radiátorok mellett padlófűtés vagy fan-coil is van, a keverőszelep biztosítja, hogy a radiátorok megkapják a 50–60 °C-os vizet, míg a padlófűtésbe csak 30–35 °C-os víz kerüljön.
5. Szakszerű telepítés (R290 biztonsági előírások): Az R290 (propán) környezetbarát (GWP = 3) és rendkívül hatékony hűtőközeg, ugyanakkor éghető gáz. Monoblokkos kivitelben a hűtőkör teljes egészében a kültéri egységben, az épületen kívül helyezkedik el, telepítését azonban kizárólag megfelelő képesítéssel rendelkező szakember végezheti.
Mikor NEM ideális a hőszivattyú radiátorral?
Mérnöki szemléletünk része, hogy nem adunk el hőszivattyút olyan épületre, ahol a tulajdonos később a magas villanyszámla miatt csalódna. Nem javasoljuk az azonnali hőszivattyús átállást, ha:
- az épület teljesen szigeteletlen (rossz falazat, huzatos régi nyílászárók, szigeteletlen födém), és nincs tervben a hőszigetelés;
- a meglévő radiátorok erősen alulméretezettek, és még enyhébb téli napokon is 65–70 °C feletti előremenő vízre van szükség a lakás kifűtéséhez;
- a régi csőhálózat keresztmetszete nem képes biztosítani a hőszivattyúhoz szükséges nagyobb tömegáramot.
Mit javaslunk ilyenkor? Első lépésként a födém- és homlokzatszigetelést, néhány kritikus helyiségben (pl. északi szoba, nappali) nagyobb felületű lapradiátorok felszerelését, vagy hibrid rendszer kialakítását.
Egyszerű radiátor méretezési irányszámok
A pontos méretezés mindig számítást igényel, de az alábbi irányszámok segítenek az előzetes tájékozódásban:
- Jól szigetelt épület: 40–50 W/m²
- Átlagos szigetelés: 60–70 W/m²
- Gyengébb szigetelés: 80–100 W/m²
Minél kisebb a radiátor felülete, annál magasabb előremenő hőmérsékletre lesz szükség, ami rontja a hőszivattyú hatásfokát.
Mi történik, ha a radiátor alulméretezett?
A meglévő radiátor akkor maradhat, ha a hőszivattyú által termelt, kevésbé forró vízzel is kellemes meleg lesz a szobában a leghidegebb téli napokon. Ezt szobánként érdemes ellenőrizni. Lehet, hogy csak egy-két nehezebben fűthető szobába kell nagyobb radiátor. Már ennyi változtatás is elég lehet ahhoz, hogy az egész házat alacsonyabb hőmérsékletű vízzel lehessen fűteni.
Radiátor típusok rövid ismertetője.
Az elnyűhetetlen legenda: az öntöttvas radiátor
Ha létezik épületgépészeti elem, amely kiérdemli az örök életű jelzőt, az kétségkívül az öntöttvas radiátor. Generációkat szolgáltak ki, a rajtuk lévő megszámlálhatatlan festékréteg pedig némán tanúskodik a hosszú évtizedekről.
Masszív, agyoncsaphatatlan szerkezetek, amelyek súlya a mai modern radiátorok többszöröse (egy 1,2 méteres darab könnyedén lehet 100 kg felett). Ahogy a Praktiker oldalán is olvasható, és amivel mi is egyetértünk: „nem tudunk róla rosszat mondani, kivéve ha lecseréljük és le kell vinnünk pár emeletet”.
Kiválóan bírják a nyomást és a rendkívül magas hőmérsékletet, ezért a régi gőz- és forróvizes, kazánnal fűtött rendszerekben tökéletesen megállták a helyüket.
Miért nem való (hagyományos) hőszivattyúhoz?
Minden erénye ellenére a helyzet egyértelmű: az öntöttvas radiátor a klasszikus, magas hőmérsékletű fűtés világa. Egy hagyományos (pl. R32 hűtőközegű, amely max 50-55°C-ot „tud”) hőszivattyúhoz nem való. Az okok egyszerűek:
Hatalmas víztartalom: Nagyon sok fűtővíz kering bennük, amit egy hőszivattyúnak rendkívül sok energiába kerül lassan felmelegíteni.
Magas hőmérséklet-igény: Kis hőleadó felületük miatt csak nagyon forró (60-80°C) vízzel képesek hatékonyan fűteni. Egy hagyományos hőszivattyú, ha ilyen magas hőmérsékletre kényszerítik, drasztikusan veszít a hatékonyságából, és a fűtésszámla az egekbe szökik.
Röviden: Van az a radiátor, amelyik alkalmas hőszivattyús fűtésre, de az öntöttvas radiátor nem tartozik közéjük.
A kivétel, ami erősíti a szabályt: a magas hőmérsékletű (R290) hőszivattyúk
A technológia fejlődése azonban hozott egy lehetséges megoldást. A legújabb, R290 (propán) hűtőközeggel működő hőszivattyúk képesek akár 70-75°C-os fűtővizet is gazdaságosan előállítani.
Ezek a speciális, magas hőmérsékletű készülékek már alkalmasak lehetnek egy öntöttvas radiátoros rendszer ellátására is, de egy ilyen korszerűsítés minden esetben alapos gépészeti felmérést és tervezést igényel a hatékony működés érdekében.
Összefoglalva: Ha Önnek öntöttvas radiátorai vannak és fűtéskorszerűsítésen gondolkodik:
Hagyományos hőszivattyú esetén: A radiátorok cseréje modern, nagyobb felületű lapradiátorokra elkerülhetetlen.
Magas hőmérsékletű (R290) hőszivattyú esetén: Lehetőség van a meglévő radiátorok megtartására, de csak körültekintő, szakértői tervezés mellett.
Modern és esztétikus: az alumínium radiátorok
Az alumíniumból készült radiátorok népszerű választásnak számítanak, hiszen anyaguknál fogva lényegesen könnyebbek és sokak szerint esztétikusabbak is, mint a hagyományos acéllemez vagy a régi öntöttvas radiátorok.
Legnagyobb előnyük a hőszivattyús rendszerek szempontjából, hogy általában tagosíthatók. Ez azt jelenti, hogy a fűtőfelület mérete könnyedén növelhető újabb tagok hozzáadásával. Így egyszerűen kialakítható az a nagy hőleadó felület, amely az alacsonyabb hőmérsékletű fűtővízzel működő hőszivattyúkhoz szükséges.
A kritikus pont: az elektrokémiai korrózió
Az alumínium radiátoroknak van egy kényes tulajdonsága, amelyre a szakirodalom is felhívja a figyelmet: nem lehet őket egy fűtési körbe telepíteni más fémekkel, különösen rézzel.
Ha egy fűtési rendszerben az alumínium és a réz (vagy más nemesfém) ugyanabban a vízben érintkezik, egy elektrokémiai reakció (galvanikus korrózió) indul be. Ennek során a kevésbé nemes fém, az alumínium, lényegében anódként viselkedik és gyorsan korrodálódni kezd. Ennek következménye, hogy a radiátor rövid időn belül kilyukadhat, a javítása pedig drága és bonyolult.
A megoldás hőszivattyúhoz: a rendszerleválasztás!
Mivel a hőszivattyúk és a gépészeti rendszerek gyakran tartalmaznak réz alkatrészeket, a fenti probléma elkerülésére egyetlen szakszerű megoldás létezik: a két rendszer hidraulikai elválasztása egy lemezes hőcserélővel. Hogyan működik?
Primer kör: A hőszivattyú, a hozzá tartozó (gyakran réz) csövek és alkatrészek ebben a körben keringenek, jellemzően fagyállóval feltöltve.
Szekunder kör: A lemezes hőcserélő átadja a hőt a primer körből egy teljesen különálló, „tiszta” vizes körnek, amelyben már csak a homogén alumínium radiátoros rendszer található.
A hőcserélő úgy működik, mint egy közvetítő: átadja a meleget anélkül, hogy a két körben lévő víz fizikailag keveredne, így megakadályozza a korróziós folyamat beindulását.
Összefoglalva: Egy megfelelően méretezett, homogén alumínium radiátoros rendszer kiválóan alkalmas és ajánlható hőszivattyús fűtéshez, de csak abban az esetben, ha a rendszert egy hőcserélővel szakszerűen leválasztják a hőszivattyú primer köréről.
A népszerű választás: acéllemez radiátorok
Az acéllemez radiátor az egyik legelterjedtebb fűtőtest típus, és nem véletlenül. Kiváló hőleadó tulajdonsága, kedvező ára, egyszerű szerelhetősége és letisztult formavilága miatt a legtöbb otthonban ideális választás. A hazai gyártók is nagy sikerrel forgalmazzák a legkülönfélébb méretekben.
Nagy előnyük a széles méretskála: szimpla, dupla vagy akár tripla paneles kivitelben is kaphatók, amivel rendkívül nagy hőleadó felületet lehet kialakítani. Fajlagos hőleadó képességük jóval nagyobb, mint a régi öntöttvas radiátoroké, ami kulcsfontosságú a modern fűtési rendszerek szempontjából.
Hőszivattyúhoz ideális? A válasz: fontos a mérnöki számítás, de igen!
Kijelenthetjük, hogy az acéllemez radiátorok használata kifejezetten javasolható a hőszivattyús fűtésrendszerekben, amennyiben az épület hőszigetelése és hőtartó képessége megfelelő.
A nagy méretválasztéknak köszönhetően könnyen kiválaszthatók azok a „túlméretezett” radiátorok, amelyek egy jól szigetelt házban a hőszivattyú által előállított alacsonyabb, 50-55°C-os fűtővízzel is képesek kellemes meleget biztosítani.
Figyelem: a karbantartás kulcsfontosságú!
Az acéllemez radiátorok egyetlen gyenge pontja a korrózióra való hajlam. A vékony anyagvastagság miatt a rossz minőségű, szennyezett fűtővíz idővel kilyukaszthatja a fűtőtestet. A hosszú élettartam érdekében a karbantartás egyszerű, de elengedhetetlen:
Rendszeres tisztítás: A fűtési rendszer vegyszeres átmosása (például Fernox Cleaner F3 tisztító folyadékkal) időnként javasolt a lerakódott iszap eltávolítására.
Iszapleválasztó beépítése: Egy modern, mágneses iszapleválasztó folyamatosan tisztán tartja a fűtővizet, megvédve ezzel nemcsak a radiátorokat, hanem a hőszivattyút is a károsodástól.
Mi az a csőregiszter vagy padlókonvektor?
A csőregiszter, más néven padlókonvektor, egy speciális hőleadó, amelynek megítélése a modern fűtési rendszerekben vegyes.
Ez egy bordás csőből álló fűtőtest, amelyet leggyakrabban nagy üvegfelületek, ablakok vagy teraszajtók elé, a padlóba süllyesztve telepítenek. Elsődleges célja egyfajta „hőfüggöny” létrehozása, amely megakadályozza a hideg levegő „lecsorgását” az üvegről, és csökkenti a hidegérzetet.
A gyakorlati hátrányok:
Hatékony „Koszfogó”: A sűrű lemezes kialakítása miatt rendkívül hatékonyan gyűjti össze a port, hajszálakat és egyéb szennyeződéseket, ami a tisztítását nehézkessé teszi és rontja a hőleadást.
Gyenge Hőhasznosítás: Felépítéséből adódóan viszonylag rossz a hőhasznosítása, ezért hatékony működéséhez magas hőmérsékletű (jellemzően 60°C feletti) fűtővízre van szüksége.
Hőszivattyúhoz a csőregiszter fűtés csak korlátozottan ajánlott!
A magas hőmérséklet-igénye miatt a csőregiszter hőszivattyús rendszerben elsődleges fűtőtestként nem javasolt. A hőszivattyú gazdaságos működését rontaná, ha folyamatosan magas hőmérsékletű vizet kellene előállítania egy alacsony hatásfokú hőleadó számára.
Alkalmazása kizárólag kiegészítő fűtőtestként javasolható, például egy padlófűtéses rendszer mellett, kifejezetten a nagy üvegfelületek előtti hőfüggöny biztosítására.
Ha hűteni is szükséges, akkor inkább az UNDERLUFT padló alatti fan coilt ajánljuk ♥
Van az a radiátor, ami szép kés hőszivattyú is hatásosan fűti?
Felújításnál, de az új lakásoknál is sokan idegenkednek a hagyományos radiátoroktól, mondván nehezen illeszthetők a helyiségek belsőépítészeti megoldásaihoz. Van egy jó hírünk!
Rendkívül változatos formákat és színeket biztosít partnerünk
a Senia Group (Senia G Kft). Az általuk kínált radiátorok nem csak a fűtőtest szerepét töltik be, de a lakás egyenrangú díszei a többi építőelemnek, képeknek, szobroknak.
Partner: Senia Group (Senia G Kft), Budapest, és az álaluk küldött néhány design radiátor fotó:
A fenti radiátorok láttán biztosan kiváncsiak látogatóink, hogy a csúcsminőségű Chofu hőszivattyú milyen radiátorokkal tud együtt dolgozni! Keressék a radiátorok forgalmazóját bizalommal.
Megjegyzés a végére: azt már tudjuk, hogy van az a radiátor, amikor jöhet a hőszivattyú. De mivel nem lehet a radiátorokon keresztül hűteni a lakást, ezért a hőszivattyú egyik előnye – hogy hűteni is tud – az ilyen rendszerekben elveszik!
Hogyan zajlik a – hőszivattyú radiátorral – kivitelezés lépésről lépésre?
- Hőszükséglet-számítás és helyszíni felmérés (az épület hőveszteségének és a radiátorok méretének ellenőrzése)
- Rendszertervezés (R290 vagy R32 hőszivattyú, puffer és hőcserélő méretezése)
- A meglévő radiátoros hálózat vegyszeres átmosása
- Gépészeti szerelés és hidraulikai illesztés (hőcserélő, puffer, mágneses iszapleválasztó beépítése)
- Elektromos bekötés és H-tarifa előkészítése
- Szabályozás (fűtési jelleggörbe) pontos beállítása és próbaüzem
Ezek az oldalak is a hőszivattyús radiátoros rendszerekkel foglalkoznak:
📌 GYIK – Gyakran Ismételt Kérdések
💡 Gyakori tévhitek radiátoros hőszivattyúval kapcsolatban
„Radiátorhoz nem való a hőszivattyú”
Nem igaz. Megfelelő feltételek mellett jól működhet. „Ki kell dobni a radiátorokat”
Nem szükséges, gyakran megtarthatók.
„Nem lehet gazdaságos hőszivattyúval radiátoros házat”
Rossz tervezéssel valóban nem – jó tervezéssel igen.
„Tényleg működik hőszivattyú radiátorral?”
Igen, sok esetben igen. A döntő kérdés az, hogy milyen előremenő hőmérséklet szükséges az épület kifűtéséhez.
„Melyik jobb radiátoros házhoz: R32 vagy R290?”
Radiátoros rendszereknél a modern R290-es rendszerek sok esetben kedvezőbb megoldást jelenthetnek a magasabb előremenő hőmérséklet miatt.
„Régi házba is telepíthető?”
Igen, de minden esetben az épület valós hőigénye és a meglévő rendszer állapota dönt.
„H tarifával is működhet?”
Igen. A megfelelő rendszer H tarifás villamos energia elszámolással is üzemelhet. H tarifa igénylés 2026-ban
Referencia helyek, ahol radiátorokat fűt a hőszivattyú:

Albertirsán vége a napi begyújtásnak
Huszár Gyuri a 22 kW-os Power World PW060 R290 hőszivattyú mellett Albertirsán A mindennapos tűzrakás után hőszivattyú fűti a meglévő radiátorokat A ház hetven év feletti

Kazántól a hőszivattyúig Dunabogdányban
Power World PW055 R290 hőszivattyú Dunabogdányban A régi radiátorok maradhatnak? Amennyiben a radiátorok cseréje – bármilyen okból – nem lehetséges, akkor a Power World R290 propán

Power World PW050 R290 hőszivattyú Nógrádban
Power World PW050 R290 hőszivattyú Nógrádban, Attila gondos kivitelezésével. Fától és széntől a hőszivattyúig – fűtéskorszerűsítés Nógrádban Egy családi ház fűtésének története sokszor több lépésben íródik.

Power World Helios H8 Csornán
Power World Helios Pro H8 8 kW hőszivattyú PW H8 – korszerű fűtés, átgondolt költségekkel Új építésű otthon, 100 m² padlófűtés és egy Power World Helios

Power World H8 Helios Pro hőszivattyú Kapuváron
Milánóban még a kiállításon láttuk működni, Kapuváron már egy családi ház radiátorait fűti a Power World H8 Helios Pro 14 kW-os hőszivattyú.

Villanykazán helyett R290 hőszivattyú
80 m²-es érdi otthon fűtéskorszerűsítése Power World PW030 R290 hőszivattyúval, meglévő radiátorokkal, padlófűtéssel és 100 literes hidrováltóval.

Hőszivattyúcsere beszámítással
Valós történetek, kézzelfogható eredmények A csereprogramunk már valódi történetekkel folytatódik. Ezen az oldalon bemutatjuk, milyen körülmények között döntenek ügyfeleink régi hőszivattyújuk cseréje mellett, és hogyan kerül

Rezsidoktor pályázati iránytű
Dr. Tóth András mérnök és költségcsökkentési tanácsadó, a Rezsidoktor névjegykártyája Pályázati iránytű vállalkozásoknak – a Rezsidoktorral Korszerűsítené vállalkozása fűtését? Napelemben, hőszivattyúban vagy a telephely hőszigetelésében gondolkodikSegítek

Régi ON/OFF hőszivattyúja van? Korszerűsítse beszámítással!
Régi ON/OFF hőszivattyúját beszámítjuk új Power World R290 vagy H8 Helios Pro vásárlásakor. Felmérés, szerelés és elszállítás. Kérjen egyedi csereajánlatot!

Hőszivattyú indítása fűtési szezon előtt
Power World hőszivattyú – fűtési szezon előtti rendszernyomás- és keringésellenőrzés. Hőszivattyú indítása – rövid ellenőrzőlista Nem indul a hőszivattyú? Magasnyomású hibával leáll? Ne próbálkozzon napokon át

Fatüzelés helyett hőszivattyú
Fatüzelés helyett hőszivattyú egy 160 m²-es házban – mennyibe kerül, és mit nyerünk vele?

Reverso fan-coil különlegességek
Télen fűt. Nyáron hűt. A törölközőket pedig akkor is szárítja, amikor a hőszivattyú nem fűt.