Hány hőszivattyút adnak el Magyarországon évente?

Az elmúlt hónapokban azt tapasztaljuk, hogy egyre több érdeklődő talál ránk mesterséges intelligenciával működő keresőkön és chatbotokon keresztül. Ennek köszönhetően jelentősen megszaporodtak a hozzánk érkező kérdések. Az érdeklődők azonban már nem csak a hőszivattyúk műszaki adataira kíváncsiak – azokat sok korábbi cikkünkben részletesen körbejártuk –, hanem a piaci tendenciákra is:

Hány hőszivattyút adnak el Magyarországon évente?

Ez az egyik leggyakoribb kérdés, amit az utóbbi időben kapunk. A válasz elsőre egyszerűnek tűnik, de valójában sokkal érdekesebb kérdéshez vezet:

Merre tart a magyar fűtéspiac, és milyen szerepe lesz benne a hőszivattyúknak a következő 10 évben?

Sokan úgy érzik, hogy a hőszivattyú még mindig ritkaságnak számít Magyarországon, miközben a valóság ennél jóval érdekesebb. Bár a gázkazánok ma még messze többségben vannak, a hőszivattyúk évről évre nagyobb szeletet hasítanak ki a fűtéspiacból.

Mit mutatnak a hivatalos adatok?

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) adatai szerint Magyarországon 2022-ben 15 432 hőszivattyút értékesítettek, ami több mint 100%-os növekedést jelentett az előző évhez képest.

Ugyanezen jelentés szerint Magyarországon körülbelül 1,2 millió egyedi gázkazán üzemel.

Ez a két szám önmagában sokat elárul:

a hőszivattyú már nem különlegesség;
ugyanakkor a gázkazánok még mindig dominálják a magyar fűtéspiacot;
a következő évek legnagyobb kérdése az lesz, hogy a lecserélendő gázkazánok helyére mi kerül.

Mennyivel nőtt a hőszivattyúk népszerűsége?

A 2010-es évek elején a hőszivattyú még elsősorban új építésű, prémium kategóriás házakban jelent meg.
2020 körül már egyre több családi házban jelent meg, de a legtöbb szakember továbbra is úgy gondolta, hogy hőszivattyút csak padlófűtéssel érdemes telepíteni.

Azóta jelentősen változott a technológia.

A modern inverteres, R290 propán hűtőközeges hőszivattyúk már magasabb előremenő vízhőmérsékleten is jó hatásfokkal működnek, ezért egyre több radiátoros családi házban is valós alternatívát jelentenek.

Hány gázkazánt adnak el Magyarországon?

A pontos éves magyar gázkazán-értékesítési adatokat nem minden évben publikálják, de a szakmai becslések szerint a gázkazánok eladási darabszáma még ma is többszöröse a hőszivattyúkénak.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy a hőszivattyú nem terjed.

Éppen ellenkezőleg.

A legtöbb hőszivattyús telepítés ma már nem új építésű házban történik, hanem olyan ingatlanban, ahol korábban gázkazán működött.
Hőszivattyú radiátoros fűtésre

Mi történhet 2030-ig?

A Magyarországon jelenleg működő mintegy 1,2 millió gázkazán jelentős része a következő 10–20 évben eléri élettartama végét.

Ha ezeknek csupán 10%-át cserélnék le hőszivattyúra a következő évtized során, az több mint 120 000 új hőszivattyút jelentene.

Ez éves átlagban körülbelül 12 000 új telepítés.

Vagyis önmagában a meglévő gázkazán-állomány cseréje is elegendő lenne ahhoz, hogy a magyar hőszivattyú-piac még hosszú éveken keresztül növekedjen. Hőszivattyúk Európában – Hőszivattyúk Magyarországon

Akkor a hőszivattyú átveszi a gázkazán helyét?

Valószínűleg nem egyik napról a másikra.

A gázkazán még hosszú ideig jelen lesz a magyar fűtéspiacon, a tendencia azonban egyértelmű:

az új építésű családi házak jelentős részében már hőszivattyú működik;
a villamosenergia egyre nagyobb arányban származik megújuló forrásból;
a korszerű R290-es hőszivattyúk egyre több radiátoros házban is alkalmazhatók;
az energiafüggetlenség és az alacsonyabb üzemeltetési költség egyre fontosabb szempont a tulajdonosok számára.

Ezért a kérdés ma már nem az, hogy terjednek-e a hőszivattyúk Magyarországon.

Sokkal inkább az, hogy milyen gyorsan.

Milyen hőszivattyút választanak ma a magyarok?

A pontos magyarországi értékesítési adatok típusonként nem nyilvánosak, ezért az alábbi diagram a hazai piac és a szakmai tapasztalatok alapján készült becslés. A kép bal oldalán a 2010-es, jobb oldalán a 2025-ös adatok. Brutális a változás.

A grafikon jól szemlélteti a piaci erőviszonyokat 2025-ben.

Levegő-víz hőszivattyúk (85%): Toronymagasan vezetik a piacot az egyszerűbb, olcsóbb és kevésbé engedélyköteles telepíthetőségük miatt.
Talajszondás rendszerek (8%): A zárt körű geotermikus rendszerek a magas hatásfokuk ellenére a jelentős fúrási költségek miatt inkább a prémium – és ipari – kategóriát képviselik.
Víz-víz hőszivattyúk (4%): Bár nyílt kútból nyerik a hőt (ami kiváló hatásfokot biztosít), a bonyolult engedélyezés és a megfelelő minőségű/mennyiségű rétegvíz szükségessége miatt szűkebb réteget érnek el.
Talajkollektoros rendszerek (3%): A hatalmas kertfelületet (vízszintes csőfektetést) igénylő technológia ma már ritkább választás a korlátozott hely és a földmunkaigény miatt.

A számok mögött emberek és döntések állnak

A statisztikák érdekesek, de végső soron nem a hőszivattyúk darabszáma számít.

A fontos kérdés az, hogy amikor egy családi ház tulajdonosa eljut a régi kazán cseréjéhez, milyen lehetőségek közül választhat.

Tizenöt évvel ezelőtt a legtöbb esetben szinte automatikus volt a válasz: új kazán kerül a régi helyére.

Ma már más a helyzet.

A korszerű levegő-víz hőszivattyúk egyre több épületben jelentenek valódi alternatívát, legyen szó új építésről, padlófűtéses házról vagy akár korszerűsített radiátoros rendszerről.

Nem tudjuk pontosan, hogy 2030-ban hány hőszivattyút adnak majd el Magyarországon.
Azt viszont látjuk, hogy a technológia folyamatosan fejlődik, a felhasználók egyre több valós tapasztalattal rendelkeznek, és évről évre többen döntenek úgy, hogy a következő fűtési rendszerük már nem gázzal működik.

Talán nem az a kérdés, hogy terjednek-e a hőszivattyúk Magyarországon.

Sokkal inkább az, hogy az Ön következő fűtési rendszere milyen energiával fog működni.

Sulyok Tibor megjegyzése

Amikor 2008 körül az első split levegő-víz hőszivattyús rendszerekkel kezdtünk foglalkozni, a legtöbb érdeklődő még talajszondás vagy víz-víz megoldásban gondolkodott.

Akkoriban kevesen hitték volna, hogy 15–20 évvel később a levegő-víz hőszivattyúk adják majd a piac döntő részét.

Pedig pontosan ez történt.

Nem azért, mert a talajszonda vagy a víz-víz rendszer rossz lenne. Éppen ellenkezőleg: ma is kiváló műszaki megoldások. A különbséget a beruházási költség, az egyszerűbb telepíthetőség és a modern levegő-víz hőszivattyúk fejlődése hozta meg.

A következő években szerintem már nem az lesz a kérdés, hogy terjednek-e a hőszivattyúk Magyarországon.

Hanem az, hogy a több mint egymillió magyarországi gázkazán tulajdonosai közül hányan döntenek majd a következő készülékcserénél a hőszivattyú mellett.