Ötrétegű cső hőszivattyúhoz? Miért változott meg a véleményünk 15 év után?
Évek óta következetesen ugyanazt mondtuk a kollégáknak:
Hőszivattyús primer kört ne szereljünk ötrétegű csővel.
Nem azért, mert az ötrétegű cső rossz lenne. Nem azért, mert ne lenne gyors, esztétikus vagy könnyen szerelhető.
Hanem azért, mert a korábban elérhető csatlakozó idomok jelentős része olyan mértékben leszűkítette a cső szabad keresztmetszetét, hogy az már veszélyeztethette a hőszivattyú megfelelő tömegáramát.
Ez különösen nagy teljesítményű rendszereknél jelentett problémát.
Most azonban találtunk egy olyan megoldást, amely miatt érdemes újra elővenni a kérdést.
Miért volt problémás az ötrétegű cső a hőszivattyúk primer körében?
A hőszivattyú egyik legfontosabb üzemi feltétele a megfelelő vízhozam.
A kompresszor által termelt hőenergiát csak akkor lehet hatékonyan elszállítani, ha a rendszerben a tervezett tömegáram valóban létrejön.
Ehhez nem elegendő a megfelelő csőátmérő kiválasztása.
Legalább ennyire fontos, hogy a rendszer egyetlen eleme se szűkítse le jelentősen a szabad keresztmetszetet.
A korábban használt ötrétegű csőidomok jelentős része a cső belsejébe nyúlt be.
A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy egy 32 mm-es cső esetében az idom belső keresztmetszete akár a cső eredeti áramlási keresztmetszetének töredékére is csökkenhetett.
A következmény:
- nagyobb nyomásveszteség
- kisebb tömegáram
- magasabb szivattyúterhelés
- rosszabb hatásfok
- bizonytalan üzem
Ezért döntöttünk évekkel ezelőtt úgy, hogy a hőszivattyúk primer körében inkább más csőanyagokat alkalmazunk.
Mi változott most?
Az utóbbi napokban megismerkedtünk egy olyan csatlakozó rendszerrel, amely teljesen más elven működik.
A csatlakozó idom nem nyúlik be a cső belsejébe.
Nem képez szűkületet. Nem hoz létre palacknyak-szerű keresztmetszet csökkenést.
A kötés a cső külső felületén rögzül, miközben a teljes belső keresztmetszet szabadon megmarad.
Ráadásul a csatlakozás oldható, ami szerelési és karbantartási szempontból további előnyt jelent.
A kép mindent elmond
A fotón jól látható a különbség.
Felül: Az új, külső csatlakozású oldható kötés látható. A cső teljes belső keresztmetszete megmarad.
Alul: A hagyományos présidom látható.
Jól megfigyelhető, hogy az idom a cső belsejébe nyúlik, jelentős keresztmetszet-szűkítést okozva.
Pontosan ez volt az a műszaki probléma, amely miatt hosszú éveken keresztül nem engedtük az ötrétegű cső használatát hőszivattyús primer körökben.
Akkor mostantól minden hőszivattyút ötrétegű csővel szerelünk?
Nem. A kérdés ennél árnyaltabb. A megfelelő tömegáram továbbra is elsődleges szempont.
A csőátmérőt, a rendszer hosszát, a szükséges vízhozamot és a nyomásveszteséget továbbra is minden esetben méretezni kell.
Ami viszont megváltozott:
az ötrétegű cső többé nem kizárt megoldás.
A teljes keresztmetszetet megőrző idomok megjelenésével olyan helyeken is reális alternatívává válhat, ahol korábban csak jelentős kompromisszumokkal lehetett volna alkalmazni.
Mit nyerhetünk az új csatlakozó idomokkal?
✅ gyorsabb kivitelezést
✅ kisebb szerelési időt
✅ kedvezőbb anyagköltséget
✅ esztétikus csővezetést
✅ kisebb nyomásveszteséget
✅ biztosítható tömegáramot
✅ könnyebben szerelhető primer kört
✅ bontható szerelési kötéseket
Összegzés
Nem az ötrétegű csővel volt problémánk.
A problémát azok az idomok jelentették, amelyek jelentős mértékben leszűkítették a cső szabad keresztmetszetét.
Most először találkoztunk olyan megoldással, amely valódi alternatívát jelenthet a hőszivattyúk primer körének kialakításánál.
A következő hónapokban természetesen a gyakorlati tapasztalatokat is figyelemmel kísérjük, de az első benyomások alapján kijelenthető:
az ötrétegű cső hőszivattyús alkalmazásának egyik legnagyobb akadálya végre eltűnhetett.
Norvégia: 650. Magyarország: 12.
Norvégiában ezer háztartásra 650, Magyarországon mindössze 12 hőszivattyú jut. Miért éppen Európa leghidegebb országai használják a legtöbb hőszivattyút? Meglepő adatok és tanulságok.
Ötrétegű cső hőszivattyú primer körbe
Ötrétegű cső hőszivattyú primer köréhez teljes keresztmetszetet megőrző oldható csatlakozó idommal Ötrétegű cső hőszivattyúhoz? Miért változott meg a véleményünk 15 év után? Évek óta következetesen ugyanazt
Hány hőszivattyút adnak el Magyarországon évente?
Hány hőszivattyút adnak el Magyarországon évente? Mennyi gázkazán működik az országban, és milyen irányba változik a fűtéspiac? Valós adatok, trendek és szakmai elemzés egy helyen.
5%-os Zöld ÁFA Hőszivattyúkra
A Rifeng támogatja a magyar zöld átállást! R290 és R32 hőszivattyúk most „5%-os Zöld ÁFA szintű” kedvezménnyel. Akár 350 000 Ft megtakarítás, azonnal elérhető raktárkészlet.
Valós hőszivattyú fogyasztási adatok Magyarországon
Valós hőszivattyú fogyasztási adatok magyar családi házakban – Power World R290 és R32 rendszerek radiátoros és padlófűtéses otthonoknál Magyar tulajdonosoktól. Valódi házakból. Valódi téli üzemeltetési adatokból
Padlófűtés és hőszivattyú
Padlófűtés és levegő-víz hőszivattyú modern családi házban Padlófűtés és hőszivattyú – ezért működik együtt ennyire jól A modern levegő-víz hőszivattyúk egyik legjobb partnere a padlófűtés.Nem véletlen,