Ismét egy jól sikerült hőszivattyú
beépítés, ahol a megújuló energiát hasznosító gép radiátoros fűtésrendszer hőtermelője lett. De ne fussunk ennyire előre…
A közel 200 m2 alapterületű családi ház még 1980-as években épült. Tulajdonosa az adott időszak legjobbnak gondolt fűtőberendezését, és hőszigetelést alkalmazta a lakóházán.
A radiátoros fűtésrendszert előbb olajkazán, majd vegyes tüzelésű kazán fűtötte. A hőszigetelés pedig mindössze kőporos vakolat volt.
Ahogy az utcában “megérkezett” a vezetékes gáz, azonnal egy álló Funke gázkazán váltotta az előző berendezéseket.
Természetesen a tulajdonos szeme továbbra is az újabb megoldásokat kereste, így került – a nyári Nap melegét kihasználó – napkollektor a ház tetőjére. Ekkor lett a fűtésrendszer eleme egy 1000 literes hőszigetelt egy hőcserélős puffer tároló, és egy 300 literes HMV tartály.
A következő lépés a ház hőszigetelése volt. A falakra 10 cm vastag hungarocell került, de szigetelve lettek a födémek is, mind a pincében és természetesen a tetőtérben is.
Majd megérkezett – 2015-ben – a hőszivattyús árajánlat kérés hozzánk, és a
hőszivattyú lett az elsődleges hőforrás,
de nem tőlünk vásárolta a tulajdonos. Kapott egy kedvezőbb ajánlatot a kivitelezésre, a hőszivattyú beszerzését pedig saját maga intézte.
A mérnök végzettségű tulajdonos alapos kutató munkát végzett, és összeállított egy komplett fűtési és melegvíz ellátási rendszert. Megterveztette, majd a vezérlést is a saját elképzelése és komfort igénye alapján elkészíttette.
A hőszivattyú lett az elsődleges fűtőberendezés (de megmaradt az álló gázkazán, kiegészítő fűtésre). A HMV készítést tavasztól őszig a napkollektorra bízta, elmondása szerint ebben a 7-8 hónapban ritkán kellett a gázkazánnak a melegvíz (HMV) készítésbe besegíteni.
Az első beszerzett hőszivattyú 2015-től tette a dolgát. Fűtötte a radiátoros rendszert kb. nulla Celsius fogig, onnantól a gázkazán vette át a fűtést, és a téli hónapokban természetesen a HMV készítést is.
Hőszivattyú csere
2024. januárjában azonban megadta magát a 15 kW névleges teljesítményű hőszivattyú. Előbb kicsit még hangosabb lett a gyári adatok szerint is 63 db(A) -t “tudó” gép. Aztán jöttek az elektromos problémák, majd a kezelő panel sötétedett el, és a hazai piacon nem lehetett hozzá alkatrészt beszerezni.
A most készített ajánlatunkat már elfogadta a tulajdonos, egy Power World PW060 R290 propán hűtőközeggel töltött 22 kW-os hőszivattyúra szerződtünk le. Ennek a típusnak az előnyei közé tartozik elsősorban, hogy a környezetére egyáltalán nem káros az R290-es hűtőközeg! Ezen kívül 75 °C fűtővizet tud előállítani csendesebben (Mac: 60 dB(A) ).
Az eredeti működési elv kicsit átalakult: az inverteres hőszivattyú és a meglévő 1000 literes puffer tároló közé beépítettek egy méretezett lemezes hőcserélőt (B3-60A-60, 4×5/4″). Erről egy DAB Evosta 3 80/180 6/4″ keringető szivattyú szállítja el a melegvizet a pufferbe.
A hőcserélő és a hőszivattyú közé került egy 100 literes térfogatnövelő tartály, ami szükséges a hőszivattyú leolvasztásához, és az egyenletesebb működéshez.
További alkatrészek még a tágulási tartály; a biztonsági csoport; 35-ös szénacél csövek, és idomok; elzáró szerelvények; csőszigetelés.
Az első éves működési tapasztalatokról egy év múlva beszámolunk.
