Ötrétegű cső hőszivattyúhoz? Miért változott meg a véleményünk 15 év után?
Évek óta következetesen ugyanazt mondtuk a kollégáknak:
Hőszivattyús primer kört ne szereljünk ötrétegű csővel.
Nem azért, mert az ötrétegű cső rossz lenne. Nem azért, mert ne lenne gyors, esztétikus vagy könnyen szerelhető.
Hanem azért, mert a korábban elérhető csatlakozó idomok jelentős része olyan mértékben leszűkítette a cső szabad keresztmetszetét, hogy az már veszélyeztethette a hőszivattyú megfelelő tömegáramát.
Ez különösen nagy teljesítményű rendszereknél jelentett problémát.
Most azonban találtunk egy olyan megoldást, amely miatt érdemes újra elővenni a kérdést.
Miért volt problémás az ötrétegű cső a hőszivattyúk primer körében?
A hőszivattyú egyik legfontosabb üzemi feltétele a megfelelő vízhozam.
A kompresszor által termelt hőenergiát csak akkor lehet hatékonyan elszállítani, ha a rendszerben a tervezett tömegáram valóban létrejön.
Ehhez nem elegendő a megfelelő csőátmérő kiválasztása.
Legalább ennyire fontos, hogy a rendszer egyetlen eleme se szűkítse le jelentősen a szabad keresztmetszetet.
A korábban használt ötrétegű csőidomok jelentős része a cső belsejébe nyúlt be.
A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy egy 32 mm-es cső esetében az idom belső keresztmetszete akár a cső eredeti áramlási keresztmetszetének töredékére is csökkenhetett.
A következmény:
- nagyobb nyomásveszteség
- kisebb tömegáram
- magasabb szivattyúterhelés
- rosszabb hatásfok
- bizonytalan üzem
Ezért döntöttünk évekkel ezelőtt úgy, hogy a hőszivattyúk primer körében inkább más csőanyagokat alkalmazunk.
Mi változott most?
Az utóbbi napokban megismerkedtünk egy olyan csatlakozó rendszerrel, amely teljesen más elven működik.
A csatlakozó idom nem nyúlik be a cső belsejébe.
Nem képez szűkületet. Nem hoz létre palacknyak-szerű keresztmetszet csökkenést.
A kötés a cső külső felületén rögzül, miközben a teljes belső keresztmetszet szabadon megmarad.
Ráadásul a csatlakozás oldható, ami szerelési és karbantartási szempontból további előnyt jelent.
A kép mindent elmond
A fotón jól látható a különbség.
Felül: Az új, külső csatlakozású oldható kötés látható. A cső teljes belső keresztmetszete megmarad.
Alul: A hagyományos présidom látható.
Jól megfigyelhető, hogy az idom a cső belsejébe nyúlik, jelentős keresztmetszet-szűkítést okozva.
Pontosan ez volt az a műszaki probléma, amely miatt hosszú éveken keresztül nem engedtük az ötrétegű cső használatát hőszivattyús primer körökben.
Akkor mostantól minden hőszivattyút ötrétegű csővel szerelünk?
Nem. A kérdés ennél árnyaltabb. A megfelelő tömegáram továbbra is elsődleges szempont.
A csőátmérőt, a rendszer hosszát, a szükséges vízhozamot és a nyomásveszteséget továbbra is minden esetben méretezni kell.
Ami viszont megváltozott:
az ötrétegű cső többé nem kizárt megoldás.
A teljes keresztmetszetet megőrző idomok megjelenésével olyan helyeken is reális alternatívává válhat, ahol korábban csak jelentős kompromisszumokkal lehetett volna alkalmazni.
Mit nyerhetünk az új csatlakozó idomokkal?
✅ gyorsabb kivitelezést
✅ kisebb szerelési időt
✅ kedvezőbb anyagköltséget
✅ esztétikus csővezetést
✅ kisebb nyomásveszteséget
✅ biztosítható tömegáramot
✅ könnyebben szerelhető primer kört
✅ bontható szerelési kötéseket
Összegzés
Nem az ötrétegű csővel volt problémánk.
A problémát azok az idomok jelentették, amelyek jelentős mértékben leszűkítették a cső szabad keresztmetszetét.
Most először találkoztunk olyan megoldással, amely valódi alternatívát jelenthet a hőszivattyúk primer körének kialakításánál.
A következő hónapokban természetesen a gyakorlati tapasztalatokat is figyelemmel kísérjük, de az első benyomások alapján kijelenthető:
az ötrétegű cső hőszivattyús alkalmazásának egyik legnagyobb akadálya végre eltűnhetett.
Ötrétegű cső hőszivattyú primer körbe
Ötrétegű cső hőszivattyú primer köréhez teljes keresztmetszetet megőrző oldható csatlakozó idommal Ötrétegű cső hőszivattyúhoz? Miért változott meg a véleményünk 15 év után? Évek óta következetesen ugyanazt
Hány hőszivattyút adnak el Magyarországon évente?
Hány hőszivattyút adnak el Magyarországon évente? Mennyi gázkazán működik az országban, és milyen irányba változik a fűtéspiac? Valós adatok, trendek és szakmai elemzés egy helyen.
5%-os Zöld ÁFA Hőszivattyúkra
A Rifeng támogatja a magyar zöld átállást! R290 és R32 hőszivattyúk most „5%-os Zöld ÁFA szintű” kedvezménnyel. Akár 350 000 Ft megtakarítás, azonnal elérhető raktárkészlet.
Valós hőszivattyú fogyasztási adatok Magyarországon
Valós hőszivattyú fogyasztási adatok magyar családi házakban – Power World R290 és R32 rendszerek radiátoros és padlófűtéses otthonoknál Magyar tulajdonosoktól. Valódi házakból. Valódi téli üzemeltetési adatokból
Padlófűtés és hőszivattyú
Padlófűtés és levegő-víz hőszivattyú modern családi házban Padlófűtés és hőszivattyú – ezért működik együtt ennyire jól A modern levegő-víz hőszivattyúk egyik legjobb partnere a padlófűtés.Nem véletlen,
Levegő-víz hőszivattyú 2026-ban – melyik típust válasszam?
Melyik hőszivattyút válasszam. Bőséges a választék 2026-ban R290 vagy R32 hűtőközeg?Monoblokk vagy split?Padlófűtéshez vagy radiátorhoz? 2026-ra a hőszivattyús piac gyorsan változik. Egyre több új technológia, új