Rossz hőszivattyú beépítés javítása – tanulságos valós történet

Egy hőszivattyú nem attól működik jól, hogy szépen néz ki a ház előtt, vagy a gépházban.

A jól működő rendszerhez megfelelő csőátmérő, elégséges víztömeg, jó keringetés, átgondolt hidraulika és hőszivattyús tapasztalat kell.

Ebben a valós történetben egy 16 kW-os levegő–víz hőszivattyúval nem maga a gép volt a fő baj, hanem a köré épített rendszer. A tulajdonosok már elvesztették a bizalmukat, mire megkerestek bennünket. Megnéztük, elképedtünk, átépítettük — és a rendszer azóta működik.

Ez az oldal nem egy új hőszivattyú reklámja, hanem egy fontos tanulság: a hőszivattyús fűtés lelke nem csak a kültéri gép, hanem a teljes rendszer.

A történet régi, de a tanulsága ma talán még fontosabb.

2026-ban már korszerűbb, csendesebb és jobb hatásfokú R290-es, propán hűtőközeges hőszivattyúkkal dolgozunk, de egy dolog nem változott: a legjobb gép is rosszul fog működni, ha a hidraulikai rendszer nincs hozzá méretezve.

Hiba nélküli hőszivattyús rendszer?

De addigra már nem nagyon hiszik a tulajdonosok, hogy jól is tud működni a hőszivattyú.

Pedig az MD40D 16 kW-os levegő-víz hőszivattyú gond nélkül leadná az elvárt teljesítményt, ha…

Ezt a hőszivattyús fűtést szorgalmas, de a hőszivattyús rendszerekhez nem értő dolgozók szerelték össze. Aztán sokszor mentek „igazítani” a beállításokon, de csak nem akarta felfűteni – az egyébként pont a hőszivattyús technológiát szerető – padlófűtéses lakást.
Még nagyobb probléma, hogy egy időurán elérhetetlenné vált a kivitelező…
Ezek után talált meg bennünket a neten a tulajdonos, és kérte, nézzük meg mi lehet a hiba, lehet-e javítani? Természetesen vállaltuk!

Mi kell, hogy jól működjenek a hőszivattyús fűtések? (16 kW esetén)

– megfelelő átmérőjű csövek, mert csak azon keresztül tudja tudná szállítani a fagyállóval kevert fűtővizet
– megfelelő teljesítményű keringető szivattyú legyen beépítve
– a puffertároló térfogatát a hőszivattyú teljesítményéhez kell igazítani (min. 500 l)
– a tárolóban lévő belső hőcserélő mérete elégséges legyen (min. 4,8 m2)
– és indokolatlan gépészeti elemekkel ne próbálnák meg javítani az eleve hibásan összeállított hidroblokkot.

Hiba nélküli hőszivattyús rendszer

Az átépített rendszer ma már hiba nélkül dolgozik, és megfelelő mennyiségű melegvizet termel az egyébként példásan hőszigetelt családi lakóház fűtéséhez.

Az MD40D 16 kW-os hőszivattyút a puffertartállyal NA40-es csövek kötik össze, a keringetőszivattyú RS32/80-as. A Hidroblokk része még az áramláskapcsoló, az iszapleválasztós vízszűrő, golyóscsapok, érzékelők.
Törekedni kell rá, hogy a lehető legrövidebb úton, és a lehető legkevesebb idomokkal legyen elérhető a puffertartály. (Az adott helyen a hely hiánya miatt az ideálisnál jóval kisebb puffert lehetett beépíteni. 200 literest, az 500 literes helyett. Ennek kicserélésére nem volt lehetőség.)
Természetesen nem csak a hőszivattyús rendszerben lehet hiba, ha az nem fűti fel a házat megfelelő hőmérsékletre.

**Ebben a házban padlófűtés a hőleadó felület,**

ahol több minden befolyásolhatja a fűtés megfelelősségét:

1. a fűtőbeton alatti megfelelő hőszigetelés
2. korszerű és pontos beállítást biztosító osztó-gyűjtő kialakítása
3. a megfelelő vastagságú és anyag összetételű fűtőbeton (estrich beton)
4. az egyforma csőhosszakkal kiosztott fűtéskörök (nagyon fontos)
5. az előre átgondolt fűtéscső fektetés (nagyobb bútorok alá nem teszünk padlófűtést)
6. különböző funkciójú helyiségeket nem fűtünk egy körről, stb, stb, stb…

Elégszer el nem ismételhető tanácsunk a hiba nélküli hőszivattyús rendszer szereléséhez:

a hőszivattyús tapasztalatokkal felvértezett gépésztervező által készített épületgépészeti tervek rendkívül fontosak, általa mind a kivitelezés, mind a fűtés (hűtés) használata során optimális költségekkel számolhatunk. Megéri! További képek a Róka Csaba épületgépész által átépített hőszivattyús rendszerről.