Okozhat-e problémát a napelem rendszer hőszivattyúnál?

A napelem rendszer termelt feszültsége kiugróan magas is lehet néhány pillanatig. A 255-257 V feszültség a hőszivattyú elektronikáján keresztül a kompresszort elérve okozhat zárlatot. Megoldás a problémára a feszültség stabilizátor.

Újgenerációs problémák hőszivattyúknál

Amikor a gyakorlati tapasztalat gépet ment: Újgenerációs problémák hőszivattyúknál:

Az elméleti tudás alapvető, de van, hogy az iskolában tanultaknál is többet ér a gyakorlati tapasztalat. Különösen igaz ez a hőszivattyús rendszerek világában, ahol a telepítési és üzemeltetési körülmények sokfélesége váratlan kihívásokat is tartogathat.

Problémamentes használat évekig, aztán…
Hosszú ideig tökéletesen működik egy hőszivattyú, aztán időnként mégis „rendetlenkedni” kezd. A több ezer hőszivattyú beépítése után is találkozunk olyan – esetleges – problémákkal, amelyek megoldása csak némi fejvakarás után lehetséges.

Tanulás a gyakorlatból

Célunk, hogy megosszuk ezeket az eseteket, hogy tanuljon belőle a szakma és a felhasználók is. Ha van hasonló problémás esete, kérjük, írja meg nekünk! Tegyük közkincsé, hogy minél több helyen legyen gondtalan a hőszivattyús fűtés-hűtés.

Rendkívüli örömmel adunk árajánlatot évek óta azokra a helyekre, ahol napelemek segítik a háztartásokat, ahol a napelemek és a hőszivattyú közösen ad lehetőséget a függetlenedésre az energiaszolgáltatóktól. Mostanra azonban kiderül, hogy léteznek újgenerációs problémák hőszivattyúknál, amelyekkel érdemes számolni és felkészülni rájuk.

Az alábbiakban – megtörtént esetek segítségével – ezeket a problémákat járjuk körül, hogy elkerülve a működtetési hibákat, és bosszankodás nélkül lehessen használni a hőszivattyúkat!

Első eset: Napelemes rendszerek okán felmerülő túlfeszültség:

Két év gondtalan hőszivattyú használat után, nyugtalan hívás érkezett vevőnktől: a Chofu 10 kW-os hőszivattyú – látható hibakód nélkül – megállt. Átnézve a rendszert látható volt, hogy a kismegszakító leoldott. Visszakapcsolva a biztosítékot ijesztő hibakód villant fel néhány pillanatra, de szinte azonnal leoldott az áramvédelmi relé.

A pillanatra láthatóvá váló hibakód szerint vagy az inverter alaplap (PCB Main), vagy a kompresszor hibásodott meg.
Első „körben” kicseréltük a PCB Main alaplapot, de a hibakód és a kismegszakító leoldása megismétlődött.

A Chofu hőszivattyú garancia-feltételei szerint, ha hűtőközeg oldali hiba jelentkezik, azt a helyszínen nem javíthatjuk. Ezért cserekészüléket adtunk, és az európai dealer műhelyébe szállítottuk a gépet javításra… (.Mivel a japán Chofu hónapokkal visszamenőleg is megőrzi a működési feltételeit, kiderült, hogy mi a probléma, és mi okozta azt.)

A gyári körülmények között elvégzett ellenőrzés kiderítette, hogy a hibajelenség előtti hetekben több alkalommal 255-257 V feszültség érte a hőszivattyú elektronikáján keresztül a kompresszort, és egy idő után az meghibásodott.

A Chofu rendkívül megbízható és nagyon magas minőségű gyártási technológiája szinte kizárja, hogy alig 2 év működés után a kompresszorban gyári hiba lépjen fel. Azt kellett kideríteni, hogy mi okozta a nagyon magas feszültséget a hőszivattyú környezetében.

És egy eddig nem tapasztalt „újgenerációs problémával” találtuk magunkat szembe.

A hőszivattyú telepítése után másfél évvel elkészült a házon a rég várt napelemes rendszer. Amivel nem számolt sem a ház tulajdonosa, sem mi, akik aőszivattyút telepítettük, hogy a napelem rendszer termelt feszültsége ilyen kiugróan magas is lehet néhány pillanatig.

Ezek után természetes, hogy a gyár nem vállalta garanciában a kompresszor cserét!

Ennek az esetnek kapcsán a Chofu gyártója kikötötte, hogy kizárólag feszültség stabilizátor beépítése esetén vállalhatjuk be a 3 éves garanciát!

Például egy ilyen berendezés megléte kötelező 2025. január 6-a után beépített Chofu hőszivattyúk esetében, a régebbi gépeknél pedig erősen ajánlott. (És nem csak a saját házon telepített napelemes rendszer lehet a „ludas”. Napelemes kollégák tapasztalata és tájékoztatása szerint elég, ha az utcában van napelem felszerelve.)

A feszültség stabilizátor ára:

6 és 10 kW-os Chofu hőszivattyúhoz: $342€ + A ˊ FA$
12-16 kW-os egyfázisú hőszivattyúhoz: $461€ + A ˊ FA$

Ez az eset rávilágít egy kritikus pontra a modern, energiafüggetlen otthonok kialakításában. Van-e Önnek napelemes rendszere, vagy tervezi ilyennek a telepítését? Ne feledje a feszültség stabilizátor beépítését!

2.) Nem újgenerációs, de kritikus probléma: a mágneses iszapleválasztó hiánya!

Bár az „újgenerációs” problémákra fókuszáltunk, van egy olyan, régóta ismert hiba, amellyel sajnos továbbra is gyakran találkozunk, és amely súlyos károkat okozhat a hőszivattyús rendszerekben: elmaradt az egyszerű iszapleválasztó szűrő alkalmazása a visszatérő ágban.

A probléma gyökere: miért nem elég az egyszerű szűrő?

A jó és elfogadható megoldás a mágneses iszapleválasztó szűrő. Ennek hiányában a rendszerben keringő fűtőfolyadékban lebegő, apró, mágnesezhető részecskék (például rozsdadarabkák a fűtési rendszerből) a keringető szivattyúk mágnes tekercseinél gyűlnek össze. A szivattyú saját mágneses tere „elfogja” ezeket a szennyeződéseket. Az eredmény pedig lehangoló lehet.

Súlyos következmények és költséges javítások!

Jobb esetben: „csak” megszorul a keringető szivattyú, és egy alapos tisztítással megoldódhat az áramlási hiba miatti hőszivattyú leállás. Ez már önmagában is kellemetlen és költséges beavatkozás.
Rosszabb esetben: Az akadozó szivattyú miatt tönkremehet a vezérlő panel (PCB Main) néhány kondenzátora, vagy még rosszabb esetben, maga a kompresszor is károsodhat.

Mindkét esetben a javítási költség több százezer forintra tehető, és ami a legfontosabb: nem garanciális a csere és a javítás! Ezért kulcsfontosságú a megelőzés.

Megoldás: a mágneses iszapleválasztó szűrő alkalmazása

A védekezés egyik legbiztosabb eszköze a mágneses iszapleválasztó szűrő, amelynek tisztítását időnként el kell végezni! Ez a szűrő speciális kialakításának köszönhetően képes kiszűrni a nem mágnesezhető szennyeződéseket és mágneses úton „befogni” a vasoxid-részecskéket, megóvva ezzel a keringető szivattyúkat és az egész rendszert.

Különbségek a fűtési rendszerek típusai között:

Padlófűtéses rendszerekben: Általában kevesebb a mágnesezhető „hordalék”, mivel a műanyag csövek nem korrodálódnak. Azonban az osztó-gyűjtőkről és a primerköri vezetékekről azért leválhatnak részecskék, ezért itt is ajánlott a mágneses szűrő.
Radiátoros rendszerek: Ezek a rendszerek azonban ontják magukból ezeket a részecskéket, mivel a fém radiátorok és csővezetékek korrodálódhatnak. Itt elengedhetetlen, hogy a szűrő végezze el ezeknek a szennyeződéseknek az „elfogását”, hogy ne kerülhessenek a hőszivattyú érzékenyebb alkatrészeibe.

Folytatjuk a gyakorlati tapasztalatok megosztását. Addig is, ellenőrizte már az Ön fűtési rendszerében lévő iszapleválasztót? Mágneses, vagy egyszerű szűrő lett beépítve Önnél?

Köszönjük a látogatóinknak, hogy egy – még mindig – kivitelezői problémát megírtak nekünk!

3.) Olvasói panasz: magasnyomású hiba és a rejtélyes leállás:

„Kérem, hogy az esetünkben felmerült problémára is adjanak elfogadható magyarázatot, és megnyugtató megoldást.
Gondunk: a hőszivattyú kora nyári beüzemelése után a fűtési szezonban szinte azonnal megállt E7 magasnyomású hibával. A szerelést végző szakember többször tapasztalta a hibát, de annak okát a hőszivattyúban találta meg, amit a gépet forgalmazó kategorikusan elutasított! Mielőtt kenyértörésre kerül sor, ránéznének a fűtési rendszer kialakítására? Köszönöm, W.L.

A gyakorlati tapasztalat és megoldása, A kicsi hőcserélő a ludas!

Természetesen megnéztük a szerelést, és az első pillanatban látszottak a probléma okai! A legnagyobb probléma, hogy a 15 kW-os hőszivattyús rendszerbe egy „öklömnyi” méretű hőcserélőt építettek be! (Csak viszonyításként: ha mi építjük a rendszert, akkor a hőcserélő mérete: B3-60-50 4 x 5/4″-os csatlakozással! Ehhez képest a fotón látható lemezes hőcserélő minden tekintetben az egyharmadát tudta a szükséges méreteknek!)

Mit okoz a kicsi hőcserélő méret?

A túl kicsi hőcserélő a következő problémákhoz vezet:

Villámgyors felmelegedés a primer körben: A hőszivattyú által termelt hő nem tud megfelelően átadódni a fűtési rendszernek, mert a hőcserélő felülete túl kicsi. Ezáltal a hőszivattyú primer köre (a hűtőközeg oldala) rendkívül gyorsan felmelegszik.
Kompresszor leállása: A gyors hőmérséklet-emelkedés miatt a hőszivattyú érzékeli, hogy a visszatérő víz hőmérséklete elérte a beállított értéket, ezért leállítja a kompresszort. Ez az E7 magasnyomású hibakódot eredményezi, mivel a hűtőközeg nyomása kritikus szintre emelkedik.
Ismételt leállások és újraindulások: Igen ám, de a puffer szenzor „jelezte”, hogy még hideg a víz a pufferben, és újraindította a hőszivattyút. Ami ismét „túlfűtötte magát”, és 5-szöri leállás-újraindulás után a gép véglegesen kiállt hibakóddal. Ez a ciklikus leállás-újraindulás rendkívül károsítja a kompresszort és a rendszer alkatrészeit.

Hőcserélő méretezéséhez segítség:

További telepítési hiba: az ötrétegű csövek és idomok!

Már csak zárójelben jegyezzük meg, hogy ötrétegű csővel nem szerelünk hőszivattyús primer kört, mert a csatlakozó idomok harmadára csökkentik a szükséges tömegáramot! Ez tovább rontja a hőcserélés hatékonyságát és akadályozza a rendszer megfelelő működését.

Mi lett a megoldás?

Az eredeti szerelést végző szakember, elfogadta a megoldásra tett javaslatunkat, és ígéretet tett a hőcserélő nagyobbra cserélésére. Az ötrétegű csövek cseréjétől egyenlőre elzárkózott, de reméljük, a tapasztalatok hatására ezt is orvosolni fogja.

Tanulság: A hőszivattyús rendszerek tervezésénél és telepítésénél a megfelelő méretezés és az anyagválasztás alapvető fontosságú. Egy „apró” hiba, mint a túl kicsi hőcserélő, súlyos és költséges meghibásodásokhoz vezethet, melyek nem garanciálisak. Mindig bízza a telepítést tapasztalt szakemberre!