Puffertartály hőszivattyúhoz: mikor kell és mekkora legyen?

Puffertartály hőszivattyúhoz – mikor kell, és hogyan érdemes megválasztani?

Puffertartály kell, vagy nem kell?

A puffertartály nem minden hőszivattyús rendszerben kötelező, de sok esetben kifejezetten hasznos vagy akár szükséges eleme a stabil működésnek.

A jól megválasztott puffer csökkentheti a ki-be kapcsolások számát, javíthatja az üzembiztonságot, és segíthet abban is, hogy a rendszer egyenletesebben működjön fűtési szezonban.
Ha viszont rosszul választják meg a méretét vagy a kialakítását, akkor a puffertartály nem előnyt, hanem plusz költséget és gyengébb hatásfokot jelenthet. Éppen ezért nem az a jó kérdés, hogy kell-e mindig puffertartály, hanem az, hogy az adott épülethez, hőleadó rendszerhez és hőszivattyúhoz valóban indokolt-e.

Segítünk eldönteni, mikor érdemes puffertartályban gondolkodni, és mikor lehet egyszerűbb megoldásban gondolkodni.

Mi a puffertartály szerepe hőszivattyús rendszerben?

A puffertartály a fűtési rendszer víztérfogatát növeli, és hőenergiát tárol. Ez különösen akkor hasznos, ha a rendszer vízmennyisége önmagában kevés, vagy ha a hőszivattyú működését egyenletesebbé kell tenni.

A gyakorlatban a puffertartály segíthet:

csökkenteni a túl gyakori ki-be kapcsolást
stabilabbá tenni a fűtési kört
javítani a leolvasztási ciklusok hátterét
összehangolni több fogyasztói kört
biztosítani a szükséges minimális víztérfogatot

Mikor kell puffertartály a hőszivattyúhoz?

Általánosságban elmondható, hogy az ON/OFF rendszerű hőszivattyúknál a puffertartály sokkal gyakrabban indokolt, mert ezek a gépek nem tudják olyan finoman követni a pillanatnyi hőigényt, mint egy inverteres rendszer. A régi oldal is ezt hangsúlyozza, és konkrét ökölszabályként 25–35 liter/kW vízmennyiséget említ az ON/OFF gépeknél.

Tipikusan indokolt lehet a puffer, ha:

ON/OFF hőszivattyú működik a rendszerben
kicsi a fűtési rendszer összes víztérfogata
több körös rendszer van
gyakori zónazárások várhatók
radiátoros és padlófűtéses kör együtt dolgozik
monoblokkos kialakításnál a teljes hidraulikai rendszer ezt kívánja meg

Mikor nem feltétlenül szükséges?

A jelenlegi oldalon is szerepel, hogy inverteres hőszivattyúnál nem minden esetben kötelező a puffertartály. Ez ma is helyes kiindulópont: egy jól méretezett, megfelelő víztérfogatú, jól szabályozott rendszer sok esetben puffer nélkül is működhet.

Ez főleg akkor igaz, ha:

inverteres gépről van szó
elegendő a rendszer víztérfogata
nincs túlzott zónázás
a hidraulikai kialakítás egyszerű és átgondolt
a gép és a hőleadó oldal jól illeszkedik egymáshoz

Fontos: ezt nem lehet csak “ránézésre” eldönteni. Ugyanaz a hőszivattyú egyik házban működhet puffer nélkül, egy másik rendszerben viszont szükség lehet rá.

Milyen puffertartály típusok léteznek?

A mostani oldal több alapváltozatot is felsorol: hőcserélő nélküli, egy hőcserélős, két hőcserélős és kombi megoldásokat. Ezt érdemes megtartani, de sokkal átláthatóbban.

Hőcserélő nélküli puffertartály
Egyszerűbb kialakítás, amikor a rendszer közvetlenül a tárolt víztömeggel dolgozik.

Egy hőcserélős puffertartály
Akkor lehet hasznos, ha a primer és szekunder oldal szétválasztása indokolt.

Két hőcserélős puffertartály
Összetettebb rendszereknél lehet jó választás, például ha több hőforrást vagy több funkciót kell összehangolni.

Kombi tartály
Olyan megoldás, ahol a fűtési puffer és a használati melegvíz funkció egy rendszerben jelenik meg.

Mire kell figyelni a tartály méretezésnél?

A puffertartály nem attól lesz jó, hogy “minél nagyobb”. A helyes választást az alábbiak határozzák meg:

a hőszivattyú típusa
az épület hőigénye
a hőleadók fajtája
a rendszer összes víztérfogata
a szabályozás módja
a leolvasztási és fagyvédelmi szempontok

A régi oldalon szerepel, hogy a hőcserélős megoldásoknál a hőcserélő helyes méretezése kulcskérdés, mert ellenkező esetben a gép gyakrabban ki-be kapcsolhat, ami hosszú távon kedvezőtlen üzemhez vezethet. Ez továbbra is fontos üzenet, csak modernebb, közérthetőbb megfogalmazásban érdemes átadni.

Mi van akkor, ha nincs hely puffertartálynak?

Bizonyos esetekben a hidraulikus váltó lehet alternatíva.

Ha a gépészetben nincs elég hely egy hagyományos puffertartály számára, akkor bizonyos rendszereknél más hidraulikai megoldás is szóba jöhet. Ilyen lehet például a hidraulikus váltó alkalmazása, de ezt mindig az adott rendszer logikája alapján kell eldönteni.

Puffertartály vagy HMV tartály? Nem ugyanaz

Sok érdeklődő összekeveri a két fogalmat, pedig más feladatot látnak el.

Puffertartály: a fűtési rendszer víztömegét és stabilitását szolgálja
HMV tartály: a használati melegvíz tárolására szolgál

Összefoglalás

A puffertartály nem univerzális kötelező elem, de sok hőszivattyús rendszerben fontos szerepe lehet. A jó döntéshez nem elég a gép névleges teljesítményét nézni: az egész rendszert együtt kell megvizsgálni.

Ha bizonytalan benne, hogy az Ön rendszeréhez kell-e puffer tartály, segítünk átnézni a lehetőségeket. 👉 Keressen bennünket bizalommal.

Hőszivattyú tudástár

Fűtési puffer tartály

az inverteres hőszivattyúkhoz (ilyen pl. a Chofu, vagy a Power World lakossági hőszivattyú) nem feltétlenül szükséges. De… az ON/OFF rendszerű hőszivattyúkhoz kötelező a puffertároló!

A puffertartály (tároló tartály, energiatároló, hőtároló, víztartály, és még van egy csomó más megnevezése is) egy olyan tartály, amelyben hőenergiát tárolnak – , fűtési vagy hűtési rendszerekben.

A képen három, kifejezetten hőszivattyúhoz gyártott – növelt méretű hőcserélővel rendelkező – hőtárolót mutatunk be, ballról jobbra haladva: WPDS 200/80 kombi tároló, felül melegvíz tartály, alatta fűtés-hűtési tartály; HMV tároló; 2 hőcserélős tartály (napkollektor és hőszivattyú csatlakoztatható). →

Mi az, és miért kell a puffertartály?

A hőszivattyús fűtés elengedhetetlen eleme a jól méretezett fűtési-hűtési víztároló.
Ökölszabályként megjegyezhetjük: az ON/OFF típusú hőszivattyú kiváló működéséhez kW-onként 25-35 liter vízmennyiség szükséges (ebbe nem számít bele a fűtőköri csövek űrtartalma). Tehát például egy 12 kW-os hőszivattyúhoz (ilyen az MD30D monoblokkos levegő-víz hőszivattyú, amely egy kb. 100m2-es A+-os családi ház önálló fűtéséhez elégséges) 300 – 400 literes puffertartályt kell beépíteni.

A puffertartály beépítésével a fűtési rendszer hatékony lesz, sőt, bővíthető fűtés rendszerré válik (hozzá kapcsolhatunk napkollektort, vízteres kandallót, vegyestüzelésű kazánt, stb).
A puffertartályokhoz kapható hőszigetelés (erősen ajánlott), és kiegészítő elektromos fűtő patron („segítségével” egyel kisebb hőszivattyú is elégséges lehet).

Puffertartály lehet hőcserélő nélkül, 1 hőcserélős és 2 hőcserélős kivitel, valamint kombi puffertartály (tartály a tartályban). Az indirekt tárolók a háztartási melegvízhez készülnek (rozsdamentes kivitelben), az alkalmankénti 80 C fok fölé történő melegítéshez általában fűtőpatronos kivitelben.

Hőcserélő nélküli puffertartály.

Egy hőcserélős puffertartály

Két hőcserélős puffer-tartály

A puffertartály és hőszivattyú beépítésénél több dologra kell figyelni.

1.) a monoblokkos hőszivattyúk fagyvédelmének megoldása.

Az egyik lehetséges mód – a gyártók ezt ajánlják elsősorban – hogy a hőszivattyú a hőcserélő nélküli puffertartályt fűtse közvetlenül, és a tartályból a ház akkor vesz ki melegvizet, amikor szükség van rá. Ennek a hátránya, hogy a fagyálló folyadék viszonylag drága és az egész fűtésrendszert fel kell vele tölteni.

A másik megoldás a hőcserélős puffertartály, ekkor csak a tároló hőcserélőjébe, a térfogatnövelő tartályba, és a hozzájuk, valamint a hőszivattyúhoz csatlakoztatott csövekbe kell fagyállót tölteni. Itt viszont a hőcserélő méretezésére kell figyelni, mert ha a hőszivattyú által megtermelt melegvízet nem tudja hatékonyan és folyamatosan leadni, akkor az a hőszivattyú gyakran ki-be kapcsol, emiatt a kompresszor meghibásodásához vezethet!

A hőcserélő méretezésének "egyszerűsített" szabályai

A hőcserélő hőleadó felülete =

Külső lemezes hőcserélő esetén: a hőszivattyú által felvett villamosenergia x 0,5 (ez állandó szorzószám) = hőcserélő hőleadó felülete (m2)

Belső hőcserélős puffertartály esetén: a hőszivattyú leadott teljesítménye x 0,3 (ez állandó szorzószám) = hőcserélő hőleadó felülete (m2)

A keringető szivattyú méretezése.

A hőszivattyú és puffertartály közötti keringető szivattyú teljesítménye a hőszivattyú adatlapján látható, nagyon fontos, hogy megfelelő mennyiségű vizet tudjon szállítani, Fontos a megfelelő hőátadás! Az általunk ajánlott típusok: DAB, Grundfos, Wilo.

HMV tároló, háztartási melegvíz tartály

Szállítani tudunk KOSPEL és TWL cégtől térfogat növelő tartályt, és olyan nagy teljesítményű higiénikus kombinált tároló tartályt, amelyek nagyon nagy hőcserélővel rendelkeznek, így kielégítik a hőszivattyúk hőcserélőre vonatkozó előírásait.

Kospel SVK-100 fűtési puffer tároló 100 literes, hőszigetelt, A kategóriás.

Kospel SWP-200 zománcozott indirekt tároló, 2,1 m2 csőkígyós, párazárt szigeteléssel, 5/4″ csonkok, 200 literes
Kospel SWPC-300 300 literes, zománcozott indirekt tároló 1 dupla spirálú csőkígyó, 4,2 m2 felülettel.
A tárolók álló kialakításúak, belső zománcozott védelemmel a hosszú élettartam elérése céljából. A megnövelt felületű hőcserélő spirálnak köszönhetően, az alacsony előremenő víz hőmérsékletű hőszivattyúkkal összekapcsolva is gyors felfűtést biztosítanak, alacsony költségek mellett. Így mindig megfelelő mennyiségű melegvizet biztosítanak a felhasználóknak.

A puffertartályok felfűtése…

… és a melegvíz felhasználás optimalizálása a hőszivattyúk esetében sem elhanyagolható feladat. Főleg nagyobb létszámú családban, vagy nagyobb közösségi felhasználás esetén fontos a jól méretezett puffertartály és a hozzá kapcsolódó csövek átmérőjének pontos meghatározása, a keringető szivattyú teljesítményének gondos kiválasztása.

2013. szeptember 11-én Lillafüreden a 26. Távhő vándorgyűlés „Jövőnk a tét” előadásai között volt egy nagyon érdekes (inkább csak a szakmának szóló) számításokkal teletűzdelt bemutatója Dr. Szánthó Zoltán egyetemi docensnek.

Többek között bemutatta

– a HMV felhasználásának arányát az épületek teljes energiaigényéhez hasonlítva
– a hőfelhasználás csökkentésének lehetőségeit
– a cirkulációs panaszok orvoslásának lehetőségeit
– a hőszigetelés hatásosságát
– a bojleres HMV termelés közvetett veszteségeit.

Nem a hőszivattyúra vonatkozó számításokat takarja a dolgozat (mégiscsak Távhő konferencián voltunk…), de akit érdekel, hasznos információkat találhat a Trivent honlapjára lépve.