Az elmúlt hónapokban azt tapasztaljuk, hogy egyre több érdeklődő talál ránk mesterséges intelligenciával működő keresőkön és chatbotokon keresztül. Ennek köszönhetően jelentősen megszaporodtak a hozzánk érkező kérdések. Az érdeklődők azonban már nem csak a hőszivattyúk műszaki adataira kíváncsiak – azokat sok korábbi cikkünkben részletesen körbejártuk –, hanem a piaci tendenciákra is:
Hány hőszivattyút adnak el Magyarországon évente?
Ez az egyik leggyakoribb kérdés, amit az utóbbi időben kapunk. A válasz elsőre egyszerűnek tűnik, de valójában sokkal érdekesebb kérdéshez vezet:
Merre tart a magyar fűtéspiac, és milyen szerepe lesz benne a hőszivattyúknak a következő 10 évben?
Sokan úgy érzik, hogy a hőszivattyú még mindig ritkaságnak számít Magyarországon, miközben a valóság ennél jóval érdekesebb. Bár a gázkazánok ma még messze többségben vannak, a hőszivattyúk évről évre nagyobb szeletet hasítanak ki a fűtéspiacból.
Mit mutatnak a hivatalos adatok?
Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) adatai szerint Magyarországon 2022-ben 15 432 hőszivattyút értékesítettek, ami több mint 100%-os növekedést jelentett az előző évhez képest.
Ugyanezen jelentés szerint Magyarországon körülbelül 1,2 millió egyedi gázkazán üzemel.
Ez a két szám önmagában sokat elárul:
- a hőszivattyú már nem különlegesség;
- ugyanakkor a gázkazánok még mindig dominálják a magyar fűtéspiacot;
- a következő évek legnagyobb kérdése az lesz, hogy a lecserélendő gázkazánok helyére mi kerül.
Mennyivel nőtt a hőszivattyúk népszerűsége?
A 2010-es évek elején a hőszivattyú még elsősorban új építésű, prémium kategóriás házakban jelent meg.
2020 körül már egyre több családi házban jelent meg, de a legtöbb szakember továbbra is úgy gondolta, hogy hőszivattyút csak padlófűtéssel érdemes telepíteni.
Azóta jelentősen változott a technológia.
A modern inverteres, R290 propán hűtőközeges hőszivattyúk már magasabb előremenő vízhőmérsékleten is jó hatásfokkal működnek, ezért egyre több radiátoros családi házban is valós alternatívát jelentenek.
Hány gázkazánt adnak el Magyarországon?
A pontos éves magyar gázkazán-értékesítési adatokat nem minden évben publikálják, de a szakmai becslések szerint a gázkazánok eladási darabszáma még ma is többszöröse a hőszivattyúkénak.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy a hőszivattyú nem terjed.
Éppen ellenkezőleg.
A legtöbb hőszivattyús telepítés ma már nem új építésű házban történik, hanem olyan ingatlanban, ahol korábban gázkazán működött.
Mi történhet 2030-ig?
A Magyarországon jelenleg működő mintegy 1,2 millió gázkazán jelentős része a következő 10–20 évben eléri élettartama végét.
Ha ezeknek csupán 10%-át cserélnék le hőszivattyúra a következő évtized során, az több mint 120 000 új hőszivattyút jelentene.
Ez éves átlagban körülbelül 12 000 új telepítés.
Vagyis önmagában a meglévő gázkazán-állomány cseréje is elegendő lenne ahhoz, hogy a magyar hőszivattyú-piac még hosszú éveken keresztül növekedjen.
Akkor a hőszivattyú átveszi a gázkazán helyét?
Valószínűleg nem egyik napról a másikra.
A gázkazán még hosszú ideig jelen lesz a magyar fűtéspiacon, a tendencia azonban egyértelmű:
- az új építésű családi házak jelentős részében már hőszivattyú működik;
- a villamosenergia egyre nagyobb arányban származik megújuló forrásból;
- a korszerű R290-es hőszivattyúk egyre több radiátoros házban is alkalmazhatók;
- az energiafüggetlenség és az alacsonyabb üzemeltetési költség egyre fontosabb szempont a tulajdonosok számára.
Ezért a kérdés ma már nem az, hogy terjednek-e a hőszivattyúk Magyarországon.
Sokkal inkább az, hogy milyen gyorsan.
Milyen hőszivattyút választanak ma a magyarok?
A pontos magyarországi értékesítési adatok típusonként nem nyilvánosak, ezért az alábbi diagram a hazai piac és a szakmai tapasztalatok alapján készült becslés. A kép bal oldalán a 2010-es, jobb oldalán a 2025-ös adatok. Brutális a változás.
A grafikon jól szemlélteti a piaci erőviszonyokat 2025-ben.
Levegő-víz hőszivattyúk (85%): Toronymagasan vezetik a piacot az egyszerűbb, olcsóbb és kevésbé engedélyköteles telepíthetőségük miatt.
Talajszondás rendszerek (8%): A zárt körű geotermikus rendszerek a magas hatásfokuk ellenére a jelentős fúrási költségek miatt inkább a prémium – és ipari – kategóriát képviselik.
Víz-víz hőszivattyúk (4%): Bár nyílt kútból nyerik a hőt (ami kiváló hatásfokot biztosít), a bonyolult engedélyezés és a megfelelő minőségű/mennyiségű rétegvíz szükségessége miatt szűkebb réteget érnek el.
Talajkollektoros rendszerek (3%): A hatalmas kertfelületet (vízszintes csőfektetést) igénylő technológia ma már ritkább választás a korlátozott hely és a földmunkaigény miatt.